$15: Minimálbér duplázás az Egyesült Államokban
2021. március 24. írta: Budapest Investment Club

$15: Minimálbér duplázás az Egyesült Államokban

usa-minimalber_b2.jpg

A cikk eredetileg a Concordeblogon jelent meg március 18-án.

 Az Egyesült Államokban évről-évre visszatérő vita tárgyát képezi a szövetségi szintű minimálbér sorsa. Az emelés hívei a Demokrata Párt progresszív szárnyából származnak, ám Biden megválasztásával immár a párt moderált oldala is hangoztatja a 15 dolláros minimálbér ötletét. A márciusi gazdaságélénkítő csomag előzetes elemei között is fellelhető volt a fokozatos minimálbér-emelés ötlete, és bár ez a republikánusok támogatásának hiányában végül nem valósulhat meg, a terv aligha került le örökre az asztalról. De miért ekkora ügy a minimálbér kérdése az Egyesült Államokban? És miért nincs konszenzus a két párt között abban, hogy emelni kellene-e? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

2019-ben az Egyesült Államokban egy négytagú család számára 16,54 dolláros órabér volt szükséges az alapvető szükségletek kielégítéséhez. Ezzel szemben a szövetségi szintű minimálbér 2009 óta az óránkénti 7,25 dolláron stagnál. Ez heti 40 óra munkával is csak arra elég, hogy valaki a mélyszegénységet elkerülje, érthető módon az amerikaiak túlnyomó többsége nem elégedett ezzel a szinttel.

Amint azonban felmerült, hogy a minimálbér-emelés része legyen a Covid-mentőcsomagnak, politikai harc tört ki, melyet végül a Szenátus parlamenti képviselője zárt le, szerinte a tervezet nem felel meg a szigorú költségvetési előírásoknak, így a márciusi gazdaságélénkítő csomag nem tartalmazhatja ezt az elemet.

Miért félnek a minimálbér emelésétől?

Közgazdászok és politikusok a minimálbér-emelés elleni legnagyobb kritikaként azt szokták felhozni, hogy hatására megnő a munkanélküliség. A munkaadóknak drágábbá válik a dolgozók foglalkoztatása, így elbocsátásokra kényszerül, elmaradnak új felvételek. A Congressional Budget Office februári jelentése szerint a 15 dolláros minimálbér ugyan 900 ezer fővel csökkenthetné a mélyszegénységben élők számát, de 1,4 millió munkahelyet szüntetne meg.

A másik, ezzel összefüggő ellenérv, hogy a vállalatokat nem egyenlő mértékben érintené a bérteher megnövekedése, a kisvállalkozóknak sokkal nagyobb fejtörést okozna előkeríteni a hiányzó összeget. A CNBC által végzett legfrissebb közvéleménykutatás szerint a kisvállalkozók 54 százaléka ellenzi a minimálbér 15 dollárra való emelését. A kérdés megítélése ugyanakkor erősen függ a politikai hovatartozástól. Míg a demokrata kisvállalkozók 89 százaléka támogatja a minimálbér emelését, addig a republikánus kisvállalkozók körében a támogatottsági mutató 20 százalék. A republikánus cégtulajdonosok 44 százaléka mondta azt, hogy elbocsátásokon keresztül gazdálkodná ki a megnövekedett költségeit, a demokrata vállalkozóknak mindössze 11 százaléka nyilatkozott így.

De nem csak a megnövekvő munkanélküliségtől, tömegesen bedőlő kisvállalkozásoktól tartanak a minimálbér-emelés ellenzői, hanem attól is, hogy hatására megnőnek az árak, a vállalatok ugyanis a növekvő költségeik egy részét valószínűleg áthárítanák a fogyasztókra. A chicagói FED egy 2013-as tanulmányában hasonló feltételezésekkel élt, megállapítva, hogy a gyorséttermek a potenciális minimálbér-emelés okozta bérköltséget valószínűleg 100 százalékban áthárítják majd a fogyasztókra.

A legkézenfekvőbb példa Oakland városának esete, ahol amint a városi szintű minimálbér 36 százalékkal növekedett (12,25 dollárra) egy csésze kávé ára 10 és 20 százalék között emelkedett. A minimálbéremelés a gazdaság különböző szektoraira más hatással lenne, így elsősorban a legkitettebb szektorokra érdemes fókuszálni.

Mely iparágak lennének a legérintettebbek?

 Az intézkedésnek leginkább kitett szektor a vendéglátás, arányaiban itt alkalmazzák a legtöbb  óradíjban fizetett dolgozót, azon belül is itt a legtöbb a minimálbéres. Az Egyesült Államokban 10,3 millió ember dolgozik a vendéglátásban, amelyből 977 ezer minimálbéren végzi munkáját (a teljes foglalkoztatottak 9,5 százaléka). A sorban a vendéglátást követő iparágak esetén ez az arány jelentősen alacsonyabb: egyéb szolgáltatások (1,8%), információ (1,5%), nagy- és kiskereskedelem (1,1%).

Papíron azonban bármennyire is kézenfekvőek a minimálbér-emelés negatív gazdasági hatásai, a gyakorlatban mindez egyrészt nehezen mérhető, másrészt sok esetben nehezen ítélhető meg, hogy a pozitív hatásai nem erősebbek-e. A legutóbbi minimálbér-emelés munkanélküliségre ható következményét is nehéz pontosan megállapítani, hiszen egy időben zajlott le a 2008-2009-es pénzügyi válság utóhatásaival. Az alábbi ábra a legkitettebb szektorok munkanélküliségi rátáit kívánja szemléltetni, a legutóbbi 20 évben.
usa-minimalber_b3.jpg

A legutolsó minimálbér-emelés és a legjobban érintett szektorok munkanélküliségi rátái, forrás: FRED.org, saját szerkesztés

 

Az ingatlanpiaci buborék kipukkanása nem kímélte a vendéglátóipar foglalkoztatottsági szintjét, ugyanis a munkanélküliség 2010. januárjára elérte a 14,2 százalékot, mellyel egy időben a teljes munkanélküliségi ráta 9,8 százalék volt. A gazdasági aktivitás növekedésével és a konjunktúra kezdetével a foglalkoztatottság hosszú évek után végül helyreállt, ám nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a magasabb minimálbér milyen mértékben késleltette (ha késleltette) a felépülést. Ebből kifolyólag sokkal érdemesebb egy olyan esetet megvizsgálni, ahol habár városi szinten, de a 15 dolláros árcímke áll a rivaldafényben.

Nem egyértelmű a kép

New York City 2016-ban szavazott a 15 dolláros minimálbér lépcsőzetes bevezetéséről, mely külön ütemben szabályozza a minimálbér-emelést a kis (10 vagy kevesebb alkalmazott) és nagy munkáltatók számára. A törvénytervezet 2019. decemberében lépett univerzálisan érvénybe, ám a nagy munkáltatók számára a 15 dolláros minimálbérköltség 2018. decemberében vált realitássá, így egy év empirikus megfigyelései vonhatók le. Sajnos a koronavírus-járvány ellehetetlenítette a 2020-as évet illető hatások kielemzését, hiszen rendkívül nehéz a munkanélküliségi adatokat úgy megvizsgálni, hogy kizárólag a minimálbér-emelés negatív hatásaira kontrollálunk.

A NYC Hospitality Alliance 2017 végén 486 helyi étteremmel készített felmérést, amelyek összesen 14 ezer embert alkalmaznak. A felmérés alapján 2019-re a megkérdezettek 87,3 százaléka tervez emelni a menüárakon, illetve 74,5 százalékuk gondolkodik az alkalmazottak munkaóráinak csökkentésén.

A Center for NYC Affairs 2019. augusztusában publikált tanulmánya ellentétes következtetéseket von le, ugyanis eredményeik alapján a minimálbér-emelésnek nem voltak jelentős negatív foglalkoztatási hatásai. Továbbá megállapították, hogy a 2013-2018 közötti időszakban 15-23 százalékos átlagos bérnövekedés ment végbe az éttermi alkalmazottak számára, mely főként a minimálbér emelésének tulajdonítható; hiszen a minimálbér magasabb szintje miatt a magasabb bérű alkalmazottak még magasabb béreket alkudozhatnak ki, amely láncreakcióként fokozza az átlagos bérnövekedést.
usa-minimalber_b3.png

A lépcsőzetes minimálbéremelés és NYC munkanélküliségi rátájának alakulása, forrás: BLS.gov, saját szerkesztés

 

NYC munkanélküliségi rátája a 2019. januári 4,3 százalékról 2020. januárjára 3,5 százalékra csökkent.

E csökkenő tendencia nem erősíti meg azokat az előzetes feltételezéseket, miszerint a minimálbér-emelés hatalmas munkanélküliségi rátához vezetne. Számos iparágban a megnövekedett bérköltségekkel szemben a vállalatok az amerikai munkavállalók elbocsátásával reagálnak, majd a tengerentúlra költöztetik a tevékenységüket. Ugyanakkor a vendéglátóipar esetében ez a reakció nem túl életképes, hiszen a munka jelentős része a helyszínen történik. Az 5 éves minimálbér-emelési folyamat alatt a vendéglátóipar foglalkoztatottsági szintje 20 százalékkal emelkedett, amíg a többi szektor esetében e növekedés 15 százalékra tehető.

Mi történt az áremelkedés terén? Ahogyan az a NYC Hospitality Alliance felmérésből is kiderül, a menüárak valóban emelkedtek, hiszen az 5 év folyamán a „házon kívüli étel” fogyasztói árindex éves szinten 2,9 százalékkal nőtt, mellyel szemben a teljes fogyasztói árindex csupán 1,3 százalékkal emelkedett. A moderált áremelés érthető költségkontrollálási stratégia, így összességében az éttermek bevételei éves szinten 6,6 százalékos ütemben nőttek.

Természetesen egy jelentősen szegényebb régióban nem várhatók el ugyanezek a hatások, ám mindenképpen érdekes kérdés, hogy egy szövetségi szintű emelés pozitívumai nem kerekednének-e felül a potenciális negatív következményeken.

Makró perspektíva: kiket érintene a szövetségi minimálbéremelés?

Az Economic Policy Institute kutatása alapján, ha lépcsőzetes emelés során a szövetségi minimálbér 2025-re elérné a 15 dolláros órabért, akkor országszerte 32 millió munkavállaló fizetése emelkedne meg, mely a teljes amerikai munkaerő csaknem 21 százaléka. A minimálbér-emelés következtében további 107 milliárd dollár kerülne az ország legalacsonyabb fizetéssel rendelkező munkavállalóinak zsebébe, átlagosan 3.300 dollárral növelve éves bevételeiket. Az alábbi térképen – 435 kongresszusi körzetre lebontva – azon dolgozók aránya van feltüntetve, akik béremelésben részesülnének, ha a szövetségi minimálbér végül elérné a 15 dollárt.
usa-minimalber_b4.png

Szövetségi minimálbéremelés tovagyűrűző béremelési hatása, forrás: Economic Policy Institute

 

Tagadhatatlanul azok a munkavállalók járnának a legjobban a szövetségi szintű minimálbér-emeléssel, ahol az állami szintű minimálbér 7,25 dolláron maradt, így a béremelési hatás a hagyományos déli államokban bontakozhat ki leginkább. Az egészségügyi, oktatási és építkezési szektorokban összesen 10 millió munkavállaló részesülne béremelésben, nem beszélve a pincérek, szakácsok és étel-előkészítők 64 százalékáról, akiknek a bére átlagosan évi 5.800 dollárral emelkedne.

A minimálbér-emelésnek erős hatása lehet a fogyasztói kiadásokra. Jellemzően az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók nagyobb fogyasztási határhajlandósággal rendelkeznek, így valószínűsíthető, hogy a béremelés következtében a fizetésük jelentős részét további fogyasztásra költenék. Daniel Aaronson kutatása szerint habár hosszú távon a minimálbér-emelésnek nincs jelentős hatása a GDP növekedésre, rövid távon 1,75 dollárnyi emelés 0,3 százalékos addicionális GDP növekedést eredményezhet.

A legutóbbi minimálbér-emelés megszavazása óta 14 év telt el, ám a márciusi gazdaságélénkítő csomagba ezúttal sem került be a béremelési tervezet. Az emelés körüli parázsló vita ismét lángra lobbant, ám a társadalmi konszenzus ellenére a politikai megvalósítás úgy tűnik, ismét elmarad.

2021.03.18. - Szőnyi Dávid

 

 

 

 

 

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestinvestmentclub.blog.hu/api/trackback/id/tr8416476432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása