Az Ivy League iskolák gazdagságának kulcsa: az egyetemi alapítványok
2021. március 27. írta: Budapest Investment Club

Az Ivy League iskolák gazdagságának kulcsa: az egyetemi alapítványok

coluumbia.jpg

A cikk eredetileg az Alapblogon jelent meg március 25-én.

A felsőoktatási és akadémiai világ csúcsán a tudományos munka mellett figyelemre méltó vagyonkezelés is történik az egyetemek mögött álló alapítványok által. Cikkemben a világ talán legbefolyásosabb és leghíresebb egyetemeinek befektetéseit veszem górcső alá.

AZ IVY LEAGUE

Az Egyesült Államok – a világ vezető nagyhatalmához méltóan – nem egy, a világ felsőoktatásának élvonalába tartozó intézménynek ad otthont. Az Ivy League ezen elitklub elitje: tagságát a Keleti Part nyolc legtradicionálisabb magánegyeteme alkotja. A liga eredetileg csak a nyolc egyetem közti sportszövetségként működött, napjainkra már inkább egy státuszszimbólummá vált, mely nemcsak a legjobb, de a leggazdagabb amerikai egyetemeket is fémjelzi. A liga tagjainak otthont adó hat államból három szerepel az Egyesült Államok tíz legmagasabb mediánjövedelemmel rendelkező államának listáján: Harvard – Cambridge, Massachusets (második); Yale – New Haven, Connecticut (hatodik); Dartmouth – Lebanon, New Hampshire (nyolcadik). New York állam három egyetemet ad az Ivy Leaguenek: a Columbiát (New York City), a Cornellt (Ithaka) és a Princetont (Princeton). Pennsylvania állam legnagyobb városában, Philadelphiában székel a Pennsylvaniai Egyetem, a Brown pedig a Rhode Island-i Providence-ben.

Az Ivy League nyolc egyeteme. A Cornell kivételével mindegyiket még a gyarmati időkben alapították.
Forrás: Youth Incorporated

 

KINCSTÁRAK MODERN KÖNTÖSBEN

A privátegyetemek alapítványainak eredeti funkciója a hallgatók és a dolgozók pénzügyi támogatása volt, ám mára inkább már egyfajta nonprofit befektetési alapokká alakultak át: vagyonuk nagy része a jótékonysági felajánlások mellett magánbefektetésekből származik. Az alapítványok az anyaintézményeket évente a kezelt eszközvagyonuk értékének körülbelül 5-10 százalékával támogatják – ez is az intézményi befektetői-szerep erősödését támasztja alá az alapítványok működésében. A magántőke beáramlás mellett állami támogatások is be-befolynak, az egyetemek például a 2020 tavaszi CARES Act keretében elfogadott támogatásokból is részesülhettek. Ezt azonban több alapítvány is visszautasította vagy az egyetem teljes mértékben a rászoruló diákok megsegítésére fordította, mint például a Harvard. A mostani Biden-csomagban a felsőoktatás számára elkülönített mintegy 22 milliárd dollár iránt már nagyobb érdeklődés mutatkozik alapítványi részről is. Az Ivy League tagok közül a legnagyobb segélyre a Pennsylvaniai Egyetem, a Harvard és a Yale számíthat. Az előbbiek 7 millió dollár körül, az utóbbi pedig több, mint 4 és fél millió dollár állami segélyben részesülhet.

A közvélemény egy része viszont (érthető okkal) megkérdőjelezi a tehetősebb egyetemeknek nyújtott segély nagyságának legitimitását és szükségességét  az alapítványokban felhalmozott hatalmas vagyonuk és az extra magas tandíjaik miatt. 2020-ban egy Ivy egyetem átlagos bruttó tandíja közel 50300 dollár, de még a támogatásokkal nettósított, azaz a hallgatók által ténylegesen fizetett összegek átlaga is 21830 dollár volt.

A NACUBO (National Association of College and University) felmérése alapján az egyesült államokbeli felsőoktatási alapítványok aggregált eszközértéke a 2019-es pénzügyi évben elérte a 630 milliárd dollárt, aminek a 22 százaléka – több mint 140 milliárd dollár – az Ivy League tagokra jutott. Ez annak fényében még inkább megdöbbentő, hogy a nyolc egyetem a vizsgált intézményeknek alig egy százalékát teszi ki, a 10 legnagyobb alapítvány közül viszont ötöt Ivy League tagiskolák tudhatnak maguknak. A Harvard, a Yale és a Princeton pedig még a gazdag egyetemek között is a leggazdagabbnak számítanak.

Forrás: Thenewportbuzz.com, Usnews.com, saját szerkesztés

 

KICSI A BROWN, DE ERŐS

Már sorozatban második éve ért el jobb eredményt a Brown Egyetem alapítványa a többi Ivy League iskoláénál. Továbbá, egyedül a Brown alapítványa volt képes mindkét évben felülteljesíteni egy 60-40 százalékos allokációjú részvény-kötvény benchmarkot (SPX:IND és LBUSTRUU:IND) – derül ki a MarkovProcesses.com kutatásából. Ha összevetjük az előző és a lentebb látható ábrát akkor azt láthatjuk, hogy a 2019-2020-as években a legsikeresebbek a legkisebbek alapítványok voltak (az Ivy Leauge között), hiszen a második legmagasabb átlaghozammal a – Harvard és a Yale alapítványa mellett szintén eltörpülő – Dartmouth alapítványa büszkélkedhetett.

Az Ivy League alapítványok teljesítménye 2019-2020-ban, függőleges tengely: hozam (%).  Forrás: Markovprocesses.com

 

A tíz éves teljesítményeket nézve is az élmezőnybe tartozik a Dartmouth és a Brown is, ugyanis holtversenyben a harmadik helyet foglalják el a Yale és a Princeton mögött, valamint mindketten felülteljesítették a részvény-kötvény benchmarkot. A Harvard alapítványának utolsó előtti helye és gyengélkedése az előző évtizedben nagyban köszönhető az alapítvány vezetése körül sokáig uralkodó bizonytalanságnak, mely azonban az utóbbi időben stabilizálódott, ezzel teret adva a teljesítmény javulásának.

Az Ivy League alapítványok teljesítménye 2010-2019, függőleges tengely: éves hozam (%). Forrás: Markovprocesses.com

 

VARIETAS DELECTAT

Az Ivy egyetemek alapítványai mögött hatalmas, szinte önálló nonprofit befektetési vállalatok állnak: a Harvard Management Company-nak például több, mint 120 alkalmazottja és 100 befektetési partnere van, de a 40 milliárd dolláros kezelt állománynál ez talán annyira nem is meglepő. A Princeton Investment Company, mely az egy diákra jutó érték tekintetében a legnagyobb alapítványnak számít, a befektetéseit hatvannál is több partnercéget számláló globális hálózatának segítségével menedzseli.

Az alapítványi alapkezelők nem futtatnak óriási kockázatokat, hiszen céljuk nem a hirtelen meggazdagodás, hanem hogy fenntartsák az egyetem pénzügyi stabilitását és ezzel biztosítsák, bebiztosítsák az egyetem fennmaradását és virágzását több generációval előre. A befektetési politikájuk leginkább nyugdíjbiztosítókéra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy az Ivy alapítványok portfoliójában megtalálhatók például épületek, műtárgyak és kockázati tőke-befektetések is. A pénz- és tőkepiaci befektetéseik – a céljaikkal összhangban – nagymértékben diverzifikáltak, de néhány eszközosztály jól elkülöníthető mindegyik alapítványnál. Az alábbi táblázat mutatja ezek megoszlását a Yale, valamint a Brown alapítványának portfoliójában.

A Brown és a Yale portfóliójának összetétele 2020-ban, forrás: Markovprocesses.com, saját szerkesztés

 

Az elmúlt két év eredményei a Brown kockázatosabb befektetési politikáját, az abszolút hozamú- és a részvénybefektetések túlsúlyát igazolják, hiszen a 12,1 százalékos hozamhoz 6,4 százalékkal járultak hozzá a technológiai részvények. Jane Dietze, a Brown alelnöke és vezető befektetési igazgatója (CIO) szerint az alapítványuk portfólióját úgy alakították ki, hogy minél flexibilisebb legyen és képes legyen mihamarabb adaptálódni a változó piaci környezethez. A Yale portfóliójában pedig a tárgyi eszközök és a kockázati tőke nagyobb arányának köszönhető az elmúlt 10 év abszolút elsősége, mivel ezek hagyományosan hosszabb távú befektetések.

A Brown eszközallokációja az elmúlt 2009-2020, forrás: Markovprocesses.com

 

A fenti ábrán látható, hogy a Brown portfoliójában az elmúlt 10 évben folyamatosan az abszolút hozamú befektetések kapták a legnagyobb hangsúlyt (ami szintén alátámasztja az alapítványok befektetési alap jellegét) és az utóbbi két évben a részvény vásárlások mellé felzárkóztak a kockázati tőke-befektetések is. A készpénz és a kamatozó eszközök szerepe viszont fokozatosan lecsökkent az elmúlt évek során a portfolióban az elmúlt évtizedre jellemző kamatkörnyezet miatt.

 

FENNTARTHATÓBB ÉS TUDATOSABB JÖVŐ FELÉ

Az utóbbi időszakban az ESG befektetések rohamosan növekvő népszerűségének és az emberek általános tudatosságra és fenntarthatóságra való törekvéseinek következtében az Ivy League egyetemeken is megjelentek olyan hangok, akik a fosszilis üzemanyagokba és egyéb nem környezetbarát eszközökbe történő befektetések teljes megszüntetését követelték az egyetemektől. Kivétel nélkül minden egyetem főbb diákszervezete a kezdeményezés mellé állt és az intézmény vezetősége felé felterjesztettek egy kezdeményezést, mely szerint a portfólióik fosszilis üzemanyagokhoz kapcsolódó részeit 2025-re teljesen leépítik. Ez a lépés azért is lehet fontos, mert ezek az egyetemek a világ legbefolyásosabb és legnagyobb kiváltságokkal rendelkező intézményei közé tartoznak és a hasonló lépéseik pozitív példát mutathatnak és ösztönzőleg hathatnak a többi intézmény, valamint az egész társadalom számára is.

A Harvard és a Yale diákjainak akciója a 136. Yale Bowl félidejében, forrás: The Harvard Crimson

 

AZ ALAPÍTVÁNYOK ÉS A KRIPTO

A kriptovaluták rohamosan növekvő népszerűsége szépen lassan begyűrűzött az intézményi befektetők közé is és természetesen az Ivy League alapítványai sem maradhattak ki a jóból. 2021. január 25-én a coindesk.com-on megjelent cikkben meg nem nevezett források állították, hogy 2019 óta a Harvard, a Yale és a Brown alapítványai is vásároltak Bitcoint. Pénzügyi szempontból a Bitcoin az egyik legjobb befektetés volt ebben az időszakban, hiszen a 2019 eleji 3800 dolláros szintről 56000 dollárig repült, de a fenntarthatóságáról még nem született egy egységes társadalmi álláspont. Néhányan a bányászat és a tranzakciók óriási energiaszükséglete miatt támadják a Bitcoint, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a felhasznált energia nagyobb része származik megújuló forrásból mint a villamosenergia-felhasználás bármely más területén.

A Bitcoin árfolyamának alakulása 2019-től, forrás: TradingView

 

Nem ez lenne azonban az első eset, hogy az alapítványok kriptovalutába fektetnek: a Yale 2018 októberében fektetett be egy kriptoalapba, a Harvard Management Company pedig egy 2019-es SEC jelentés szerint 11.5 millió dollárt fektetett egy Blockstack nevű kriptovalutába.

NEM A CSILLAGÁSZATI HOZAM A CÉL

Az Ivy League alapítványokat számos kritika érte az elmúlt években az alacsonyabb hozamaik miatt, ám a teljesítményük elemzésekor fontos figyelembe vennünk, hogy elsődleges céljuk nem a portfóliójuk értékének megtöbbszörözése, hanem az egyetemeik vagyonának hosszú távú megőrzése. Talán az egyik legfontosabb befektetői szemlélet amit az egyetemi alapítványoktól tanulhatunk, az a diverzifikáció és a hosszú távú gondolkodás fontossága: ahogy az alapítványok sem engedhetik meg maguknak, hogy kockázatos és nem kellően diverzifikált– például tisztán értékpapír – portfoliót tartsanak, úgy nekünk sem szabad a csillagászati hozamokat hajszolnunk, ha a vagyonunk hosszú távú megőrzése és gyarapítása a célunk.

Amíg az alapítványok a “túldiverzifikált” befektetéseik kisebb hozamait tartósan az inflációs ráta felett tudják tartani, addig feladatukat tökéletesen ellátják és biztosítják a világ legnagyobb szellemi műhelyeinek fennmaradását.

2021.03.25 - Kártyás Sebestyén

 

 

 

 

 

(Borítókép: a Columbia Egyetem kampusza New Yorkban. Forrás: Columbia University)

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestinvestmentclub.blog.hu/api/trackback/id/tr416482236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása