Sakk, póker, tőzsde
2021. április 21. írta: Budapest Investment Club

Sakk, póker, tőzsde

sakk.jpg

A sakk a társadalmi figyelem központjába került a Vezércsel című sorozatnak köszönhetően. A póker pedig talán az egyik legnépszerűbb a szerencsejátékok között napjainkban. Mindkét játék közben számos döntést hoz meg a résztvevő. A két játék szemléletéből, stratégiáiból több is alkalmazható a tőkepiaci kereskedés során.

A sakkban komoly szinten rendkívül fontos a felkészülés, az ellenfél játszmáinak tanulmányozása és a megnyitás (a sakkjátszma kezdeti szakasza) elmélet trendjeinek nyomon követése. Ez jelen van a tőzsdei kereskedésben is hiszen, a sikeres befektetői döntéshez a chartokat követni kell, a vásárolni kívánt értékpapír kibocsátójának helyzetét elemezni kell (fundamentális elemzés).

A sakkjátszmában a figurák leghatékonyabb elhelyezésével (a hatékonyság azt jelenti, hogy az adott figura a sakktábla minél nagyobb területét ellenőrizze) kell megalapozni saját állásunkat és elősegíteni a későbbi előrenyomulást. Ez a tőzsdén úgy van jelen, hogy a kereskedőnek meg kell találnia a helyes portfólió építési stratégiát, melynek eredményeképpen olyan részvények kerülnek a csomagba, melyek biztosítják a kiinduló tőke megtartását (diverzifikáció, tehát ha néhány papír árfolyama esik, legyenek olyan papírok, melyek árfolyam növekedéssel ezt kompenzálják), illetve a papírokban van esély az érdemi árfolyam növekedésre.

A sakkban fontos feladat a megnyitási szakasz végén, a legfontosabb figura, a király biztonságba helyezése, tehát a sáncolás (sokan rosálás néven ismerik, ez azonban nem szakszerű megnevezés). Ez a kereskedésben egy biztos pénzügyi háttérbázis (céltartalék) kialakításában érhető tetten. Számos kereskedő (pl. Nick Leeson, JP Morgan) és cég (Citadel, LTCM, Lehman Brothers) ment csődbe azért, mert kizárólag az értékpapír piaci mozgásokra alapozta vagyona helyzetét. Tehát biztos hátország nélkül nem lehet offenzív módon fellépni sem a sakkban, sem a tőkepiacon.

A sakktáblán, és a gazdasági életben is vannak statikus és dinamikus időszakok. Ezeknek felismerése folyamatos helyzetértékelést kíván, a jó helyzetértékelést követően pedig ki kell választani a helyzethez illő stratégiát. Fel kell tehát ismerni, mikor kell hátországot építeni, mikor lehet előre nyomulni és a zavarosban halászni. A jó helyzetértékelésen alapszik a jövőre való felkészülés, a lehetséges forgatókönyvek felállítása. (Ennek a területnek a sakkoktatáson belül kitüntetett szerepe van, a játszmát az nyeri, aki jobban méri fel a lehetséges kimeneteleket.) Az egyik leggyakoribb hibaforrás a felületesség, melynek kiküszöbölésére a folyamatos önellenőrzés jelenthet megoldást.

A sakk és a tőzsde pszichológiai aspektusához tartozik, hogy 100 százalékosan nem lehet felkészülni minden lehetőségre, illetve egy váratlan esemény mennyire gátolja a játékost a hideg fejjel való gondolkodásban és mennyire rettenti meg a jövő (és az ellenfél) kiszámíthatatlansága. Szintén pszichológiai megterhelést jelent támadottság és az anyagi veszteség lehetőségének érzete. Az ilyen helyzetekkel való megbirkózás tudatosságot és gyakorlottságot jelent mindkét „játékban”. A tudatos (netán mentor által elősegített) sakkozás megtanít higgadtan kezelni a győzelmet és a vereséget is. Ez a képesség hasznosítható az értékpapírpiacon is.

sakk2.jpg

Póker és a tőzsde, forrás: Moneycontrol.com

A pókerhez (a sakkhoz hasonlóan) először is meg kell tanulni a kártyák felismerését és értékét. Tehát ebben a játékban is a tőkepiachoz hasonlóan érvényes, hogy előzetes felkészülés nélkül nem lehet boldogulni. A póker a sakknál jobban modellezi a tőkepiacot abból a szempontból, hogy nagyon kis idő alatt kell döntést hozni és a játék azzal zárul, hogy a játékos pénze vagy elfogy, vagy megnő. (Természetesen a sakkban is van olyan játszma befejezési lehetőség, hogy az egyik játékos figurái elfogynak, valamint a sakkban sem lehet elodázni a döntést, sőt a helyzet „túlagyalása” a vereség egyik gyakori oka.)

A pókerben, a sakkhoz hasonlóan, egy fontos tényező, hogy a résztvevőt mennyire ragadják magukkal a negatív események és a váratlan helyzetek. Mindkét játékban (professzionális szinten) a győzelem egyik tényezője, hogy a játékos mennyire tud ráhangolódni az ellenfélre és mennyire tudja kiszámítani a viselkedését. Így mindkét játék „segédtudománya” a pszichológia és a testbeszéd tanulmányozása. A tőzsdén a kereskedő nem találkozik „élő-mozgó” ellenféllel, viszont hasonlóság, hogy a két játékhoz hasonlóan egy sajátos „játékasztalon” (online tér) folyik a harc a győzelmet jelentő profitért.

A tőzsdei döntési helyzetek gyakorlására a két játék kiváló lehetőséget teremt. Ennek köszönhető, hogy számos sakk és pókerjátékost hívnak tréningeket tartani cégekhez. Emellett gyakori hogy a két játékot űzők közül sokan kamatoztatják a két játék gondolkodási képességét a tőkepiacon.

2021.04.21 - Suhajda Attila

 

 

 

 

 

 

(Borítókép: Sakk és tőzsde, forrás: Thibaut de Roux)

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestinvestmentclub.blog.hu/api/trackback/id/tr116508628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása