A cikk eredetileg az Alapblogon jelent meg április 29-én.

300 százalékos emelkedés egy év alatt? Nem, ez most nem egy kriptovaluta lesz. A helyes megfejtés: fűrészáru. A CME Group által 2,4 köbméter változó hosszúságú faanyagra szóló határidős kontraktus az 1374 dollárt is elérte április végén. A koronavírus utáni aljtól tekintve közel 400 százalékos emelkedést láthatunk az árban. Viszonyítási alapként egy évvel ezelőtt április végén valamivel $300 feletti áron jegyezték a kontraktust.

Random length lumber futures, forrás: TradingView

A BlackRock iShares családba tartozó Global Timber & Forestry ETF az ARK alapokat is megszégyenítő mértékben emelkedett, hiszen a tavaly márciusi aljhoz képest több mint 200 százalékokot produkált. Az alap legnagyobb részét a kanadai West Fraser Timber vállalat teszi ki, ami faáruk előállításával foglalkozik. Csak ennek az egyetlen cégnek az árfolyama a tavaly májusi 22 dollárról egészen 85 dollárig emelkedett.

iShares Trsut Global Timber & Forestry ETF árfolyama, forrás: TradingView

Azonban, ahogy a tavaly áprilisi mélypont elérésében, úgy az elmúlt év emelkedésében is szerepe volt a vírusnak. A vírus miatt – sok más vállalkozáshoz hasonlóan - a fűrészmalmok is leálltak, a kereskedők pedig eladták felesleges készleteiket, nem számítva a kereslet emelkedésére. Továbbá az Egyesült Államokban az import nagy része Kanadából érkezik, ami szintén akadozott az utóbbi időben, így a fafeldolgozók szűkkapacitása és a vírus miatt megszakadt ellátási láncok miatt jelentősen csökkent a kínálat.

A kínálat csökkent, de a kereslet viszont megugrott az utóbbi időszakban. Mind az építkezések száma, mind a faanyagot igénylő projektek jelentős mértékben nőttek. A távmunka elterjedésével megnőtt a városból való kiáramlás, valamint a vírus miatt az emberek kénytelenek voltak otthon maradni, így egyre többen fogtak renoválásba és otthoni barkácsolásba.

Az új házépítési projektek felülmúlták a várakozásokat, 2020-ban négy százalékos emelkedést vártak, ehelyett azonban közel 12 százalékkal nőtt a lakásépítések száma. A növekvő trend, 2021-ben is kitartott, idén márciusban 1,74 millió új lakásépítés kezdődött meg, ez az egy évvel ezelőtti márciusi adathoz képest 37 százalékos emelkedést jelent. Az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a lakáspiac elképesztő mértékben pörög, az új lakásépítési adatokat utoljára 2006 júniusában jegyezték 1,74 millió dolláron.

Új magáncélú lakások építésnek kezdése, forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/HOUST

Márciusban 1,2 millió egycsaládos ház építését kezdték meg, ami a legnagyobb részét adja az amerikai lakáspiacnak. A januári adathoz képest 15 százalékos emelkedés figyelhető meg, míg a tavaly márciusi adathoz képest 40 százalékos emelkedés ment végbe. Az egycsaládos házakra kiadott építési engedélyek száma pedig elérte az 1,2 milliót, mely 4,7 százalékos emelkedés a februári adathoz képest. Idén márciusban már 1,1 millió egycsaládos ház és összesen 1,58 millió ház építését fejezték be, utoljára 2007 novemberében volt, ilyen magas ez a szám.

Tekintve, hogy az Egyesült Államokban az újonnan épült házak többsége faszerkezetű, így nagyban befolyásolja a lakáspiacot az áremelkedés. A faáruk borsos ára további 24 ezer dollárral növeli egy lakásépítés költségét a National Association of Home Builders becslése szerint, így jelenleg egy átlagos egycsaládos ház építési költsége 300-330 ezer dollár között mozog.

Az emelkedett árak miatt, a National Association of Home Builders már fel is vette a kapcsolatot a Biden adminisztrációval és a kanadai importra vonatkozó vámok további csökkentését szorgalmazták.

A fűrészáru ára következő hónapokban sem valószínű, hogy csökkenne, tekintve, hogy az építkezések főszezonja és a hurrikán szezon még csak most jön, ami tovább növelheti a keresletet, illetve a kínálat lassú bővülése miatt sem várható az árak jelentős csökkenése. Azonban a korlátozások végével megszűnhet a munkaerőhiány, az ellátási láncok javulásával a szállítási idők is visszatérhetnek a vírus előtti szint közelébe, valamint a nyár végeztével és a vírus enyhülésével a fa-intenzív projektek száma is csökkenhet.

Az sem elképzelhetetlen, hogy a magas építőanyagárak miatt csökken a lakásépítések száma, ami csökkenő keresletet jelentene, ezáltal a faáruk árának csökkenéséhez vezetne. Azonban erre most kevés esély mutatkozik: amíg a lakásárindex 10 százalékos drágulást mutat az előző évhez képest, addig a National Association of Home Builders hangulatindexe optimista hangulatot jelez, így rövid távon nem várható csökkenés a keresleti oldalról.

Az emelkedés legnagyobb nyertesei a késztermék előállítói, míg a fűrészáru, furnérlemezek és egyéb termékek ára az egekbe szökik, maga az alapanyag rendkívül olcsó, ebből kifolyólag a fatermesztők kimaradnak az áremelkedés jelentette profitnövekedésből. Az Egyesült Államok déli államaiban a negyedik negyedévben a fafeldolgozók 24,03 $/tonna áron vették át a fát a fakitermelőktől. Utoljára 2012-ben volt hasonló az alapanyag ára, de abban az évben csak fele annyi otthon épült, mint tavaly.

Hogy megtudjuk, miért ilyen olcsó a fa, ahhoz 1985-ig kell visszamenni. A mezőgazdasági termékek árának stabilizálása érdekében, a 1985-ös Mezőgazdasági törvényjavaslat részeként a Conservation Reserve Program, a földtulajdonosoknak éves bérleti díjat ajánlottak, minden hektár termőföld után, amit gabona termesztés helyett fatermesztésre fordítottak. 1994-re már 2,2 millió hektár területen volt fenyő elültetve. A támogatás 30-50 dollárt jelentet hektáronként 15 éves időtávra. Jellemzően körülbelül 20-25 évbe telik, míg egy fa megnő, így az akkor elültettet fák, az utóbbi években elárasztották a piacot.

A földtulajdonosok másik lehetősége, hogy nem vágják ki erdőiket és ezen területek szénd-dioxid tároló képességét értékesíthetik vállalatoknak, amelyek éppen a károsanyag kibocsátásukat szeretnék ellensúlyozni. A rendszer lényege, hogy a vállalatok azáltal, hogy fizetnek az erdők megőrzéséért, a zöld terület által felfogott károsanyag mennyiséggel csökkenthetik a vállalat által termelt kibocsátást. Ha például fizetnek egy területért, ami egy tonna szén-dioxid lebontására képes, akkor ezzel lényegében a saját kibocsátásukat csökkentették egy tonna szén-dioxiddal.

A gyakorlatban a fizetett összegért cserébe, úgynevezett karbon kiegyenlítési kreditet kapnak. Ezt a kreditet a vállalatok értékesíthetik más cégeknek, amelyek ellensúlyozni kívánják károsanyag kibocsátásukat vagy felhasználhatják saját kibocsátásuk ellensúlyozására. Ez főleg a több államban is működő cap-and-trade rendszer keretében működik, ami a károsanyag kibocsátás mennyiségét limitálja.

A cap-and-trade rendszerben a szabályozók engedélyeket bocsátanak ki a vállalatok számára, ami a maximális károsanyag kibocsátást limitálja, amit, ha átlépnek, akkor további adófizetésre vannak kötelezve. Azok a vállalatok pedig, amelyek a limit alatt maradnak, értékesíthetik fel nem használt engedélyeiket. Az utóbbi évtizedben az ESG befektetések térnyerésével, egyre nagyobb a nyomás, hogy a vállalatok csökkentsék kibocsátásukat.

Elmondható, hogy az emelkedés legnagyobb nyertesei a fafeldolgozó vállalatok, hiszen a kereslet hatalmas a nyers alapanyag pedig viszonylag olcsó. Ebből kifolyólag az előállítók hatalmasat profitálhatnak a helyzetből, ám a rally vesztesei pedig egyértelműen a vásárlók, hiszen az áremelkedés a végső fogyasztókra hárul.

Habár a fák nem nőnek az égig, de a rajtuk lévő árcédula igen.

2021.05.05. - Kirner Ábel Dömötör