Lesz-e igazi pénz a Bitcoin?
2021. január 13. írta: Budapest Investment Club

Lesz-e igazi pénz a Bitcoin?

kep1_1.jpg

A modern pénzek korában már nehéz elképzelni az államoktól független és a modern gazdasági életet meghatározó pénzeket, holott évszázadokig ilyenekkel fizettünk. Az 1971-es Bretton Woods-i egyezmény megszűnése óta a világ vezető valutái mögött semmilyen az adott államtól független fedezet közvetlenül nem áll. Ezért a kriptovaluták népszerűsége nagyon izgalmas kérdéseket hoznak napvilágra.

„A jegybankok túlzott pénzkibocsátásra való hajlamát csak egyféleképpen lehet mérsékelni, jelesül a monopólium feloldásával és a verseny beindításával a pénzek terén is.” (F. A. Hayek Nobel-díjas közgazdász 1976, Denationalisation of Money c. művében.)

A kauri csigák és a blokklánc

A kauri kagylókat évszázadokig használták fizető eszközként, és birtoklásuk a jólét és a hatalom kézzelfogható jele volt. A mai pénz legtöbb jellemzője, a szilárdság, a könnyű szállítás, az oszthatóság és az a tény, hogy könnyen azonosítható, megtalálhatók voltak ezekben a kagylókban. Ezért is tudtak ezek a kis kagylók átalakulni cserekereskedelemi áruból egy félig meddig konvertibilis fizető eszközzé. Ma ismert legelső feljegyzése a kauri kagyló pénzeknek Kr.e. 13. századból ismertek az ókori Kínából. Legjelentősebb kereskedelme és betakarítása a Maldív szigeteken zajlott, ahol ipari mértékűvé nőtte ki magát a kauri kagyló gyűjtése. A begyűjtést végző asszonyok erre a célra készített szőnyegeket tettek a tengerbe, amikre rátapadtak a kagylók. Miután a tengerparton megszárították ezeket a kagylókat, összegyűjtöttek egy hatalmas kosárba 12,000 darabot és a bengáli piacra vitték eladni. A kagylók árainál a ma ismert kereslet-kínálat törvényei már felfedezhetők voltak. Minél távolabb volt a „bányászat helyétől” annál értékesebb volt. A távoli területeken akár egy tehenet is lehetett venni mindössze egy maroknyi kagylóért.

A kauri kagylóban és a Bitcoinban sokkal több a hasonlóság, mint amit elsőnek gondolnánk. Mivel ezeknek a csigáknak az elérhetősége mind helyben mind mennyiségben korlátozott volt ezért nem fenyegette az akkori „kauri piacokat” egy jelentős „csiga nyomtatás”. A Bitcoin is hasonló jellemvonásokkal bír. A Bitcoin mennyisége 21 millió darabban van maximalizálva és a jelenlegi Bitcoin állomány közelít a 19 millió darabhoz. A másik érdekessége a blokklánc technológiája a Bitcoinnak. Ez a technológia nagyon leegyszerűsítve azt a fajta biztonságot nyújtja a kriptovaluták számára, ami a fizikai fizetőeszközök esetében természetszerű. Amennyiben valaki Bitcoinnal indít egy tranzakciót a blokklánc technológia megakadályozza, hogy egy időben dupla költés történjen ugyan azzal a Bitcoinnal. A kauri és az összes azóta használt pénz legtöbb jellemzője szintén igaz a Bitcoinra, a könnyű transzferálás, az oszthatóság, valamint a likviditása. Bitcoinban bármilyen kicsi összeget kitudunk fejezni, másodpercek alatt a világ bármelyik pontjára tudjuk transzferálni és bármikor áttudjuk váltani más fizetőeszközre a magas likviditású Bitcoin piacokon.

Hayek és a kriptovaluta

A cikk elején található idézet foglalja talán legjobban össze mit gondolt Friedrich Hayek a pénzről és az állam szerepéről. Hayek 1976-ban megjelent majd ’78-ban tovább gondolt Denationalisation of Money művében részletesen elemzi a pénz és az állam kapcsolatát. Ehhez kapcsolódó terület, amelyben az osztrák iskola közgazdászai nagyon aktívak voltak, a monetáris elmélet, amelyben azt állítják, hogy a kormányoknak nem szabad monopóliummal rendelkezniük a pénzkibocsátás felett. Ehelyett azt javasolják, hogy lehetővé kell tenni a bankok számára, hogy saját fizető eszközöket bocsássanak ki. Ezeknek a pénzeknek nyitottnak kell lenniük a verseny előtt, és így különböző árfolyamokon kereskednének az eltérő magán pénzekkel. Bármely pénz, amely garantálja a stabil vásárlóerőt, kiküszöbölne más kevésbé stabil devizákat a piacról. Ennek a folyamatnak az eredménye rendkívül hatékony monetáris rendszer lenne, ahol csak stabil valuták léteznének.

Bár a kriptovaluták gyökerei megtalálhatóak az osztrák közgazdasági iskolában, a bitcoin komoly aggodalmakat vetett fel az osztrák iskolát képviselő közgazdászok körében. Szerintük a Bitcoin több jellemvonása miatt sem felel meg Hayek pénzének. A legfontosabb ellenpont szerintük a belső érték hiánya. Mivel a Bitcoin csak pusztán bitek halmaza egy számítógépen ezért nem tud belső értéket hordozni magában. A közgazdászok másik sokat idézett ellenérve Ludwig von Mises regressziós elmélete, mely szerint a pénz mögött kötelezően kell lennie valamilyen mögöttes értéknek, mert csak így tudjuk elfogadni azt pénzként.

Csereeszköz vagy pénz

A Bitcoin esetében a legtöbb technikai dolog megtalálható, hogy pénzként használjuk, de egy nagyon fontos kitétel miatt várhatóan nehezen vagy egyáltalán nem válhat belőle a modern gazdasági életet meghatározó pénz. Ez ugyan az, mint amitől a kauri kagylókat se használunk ma pénzként. A modern gazdaság legfontosabb jellemvonása a monetáris politikai kontroll és e nélkül a kontroll nélkül a világgazdaság hatalmas kockázatoknak lenne kitéve, amit egyik jegybank se engedhet meg magának. A Bitcoin piacokat kizárólag a kereslet-kínálat erői alakítják és mivel nincs mögötte egy központi bank ezért a klasszikus pénzekhez képest sokkal nehezebben tud stabilitást mutatni az árfolyama. A Bitcoin legfontosabb tulajdonsága a függetlensége. Mivel egyik jegybank se tudja ezt kontrollálni ezért ez az, ami miatt nem tud elterjedni és nem fogja az eredeti célját beteljesíteni. A szó klasszikus értelmében vett pénz szerepét a stabilitásának a hiánya miatt nem tudja betölteni. Amennyiben az árfolyama stabil lenne, és az emberek nagy számba használnák egymás között fizető eszközként úgy a világ kormányai és jegybankjai minden erejükkel megpróbálnák a Bitcoint ellehetetleníteni, illetve a saját dominanciájukat megerősíteni. Addig is a Bitcoin és a kriptovaluták az életünk részei lehetnek, de nem, mint egy igazi modern pénz, hanem mint egy nagyon volatilis árfolyamú csereeszköz.

2021.01.12. – Árpád Gergely

 

 

 

 

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestinvestmentclub.blog.hu/api/trackback/id/tr5016387164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása