Ha ősz, akkor kezdetét veszi a Bajnokok Ligája (BL) és az Európa liga (EL) új szezonja. Minden futball szurkoló izgatottan várja, miként teljesít majd csapata az új idényben. De vajon a klubok részvényeseinek is hasonló mértékben kell izgulniuk a pályán látottak miatt?

Futball csapatok a tőzsdén

Talán meglepő lehet első hallásra, de rengeteg európai futballklub részvényeit jegyzik a tőzsdéken. Az első ilyen csapat a Tottenham Hotspur volt Angliából, melyet további angol együttesek követtek. Mára Európa szerte elterjedt, hogy egy sportegyesületet a tőzsdén is jegyeznek. De mi lehet ennek az oka? Leggyakrabban más vállalatokhoz hasonló motivációk állnak a háttérben, például, hogy tőkét vonjon be a csapat, amit infrastruktúra fejlesztésre (stadionépítés, edző komplexum) költhetnek. Előfordul azonban, hogy a bevont tőkét az adósságállományuk csökkentésére szánják, ahogy ezt a Manchester United is tette, mikor bevezették a New York-i értéktőzsdére. A kérdés már csak az hogyan teljesítenek a piacon.

Sikerek a pályán, sikerek a tőzsdén?

Alapvetően azt gondolnánk, hogy egy-egy csapat pályán elért eredményei alapjában befolyásolják a részvényeik árfolyamát, mivel a jó eredmények nagyobb bevétellel párosulnak. Nézzük meg hogyan teljesítettek a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező klubok, amikor kiemelkedően szerepeltek az európai kupaporondon.

A Manchester United a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező tőzsdén jegyzett futballklub és az egyik legjobban teljesítő is. Azonban a pályán ugyanez már közel sem mondható el. Az utóbbi évtizedben mindösszesen egy európai kupasorozatot tudtak megnyerni és a hazai sorozatokban sem termett számukra túlzottan sok babér.

Az egyetlen nemzetközi siker a 2017-es Európa-liga (EL) győzelem volt számukra, már amennyire sikerként értelmezhető egy ilyen nagy múltú klub számára Európa második legrangosabb kupájának elhódítása. A befektetők mindenesetre nem jöttek lázba az eredménytől. A 2017 tavaszi menetelésük során a részvény árfolyama egy 10 százalékos sávban mozgott, az egyetlen kis kitörést a döntő megnyerése jelentette, de hosszabb távú hatása ennek sem volt. Ennek az is lehet az oka, hogy az Európa Ligában megszerezhető pénz csak töredéke annak, amit egy sikeres Bajnokok Ligája menetelés jelent. Akkor a Bajnokok Ligájában sikeres csapatok részvényei szárnyalnak? A Juventus csapata 2017 tavaszán egészen a döntőig menetelt, ahol aztán végül vereséget szenvedett.

Az április során sikeresen megvívott negyeddöntő és elődöntő hatására az árfolyam duplázódott, hogy aztán a június elején elvesztett döntőt követően jelentős korrekciót hajtson végre. Úgy tűnhet, a Juventus Bajnokok Ligája szereplése sokkal inkább meghatározó volt befektetői szemmel, mint a Manchester United Európa Liga győzelme, ez nem meglepő, ha a két sorozat díjazás béli különbségeit szemügyre vesszük.

Az Európa ligában a csoportkör győztesei és második helyezettjei is részesülnek pénzjutalomban (1,2 millió, illetve 0,6 millió dollár) továbbá a legjobb 32-be jutás is 0,6 millió dollár jutalommal jár (A BL-ben egyből a 16 közé jutnak a csapatok, ezért ott nincs ilyen)

Ezek alapján egy BL győztes könnyen kereshet 90 millió dollárt egy szezonban, miközben az EL győztese bő 20 millió dollárnak is örülhet már. Így elsőre nem tűnnek meglepőnek a részvényárakban látottak, ha viszont jobban szemügyre vesszük, nincs olyan szignifikáns eltérés egy BL döntős és egy győztes anyagi javadalmazása között, ami a látottakhoz hasonló esést indokolna a Juventus részvényeinek árfolyamában. Ebben az esetben mindkét irányba túlzónak tűnő mozgásokat látunk, amelyek nem biztos, hogy jól leírják az esemény hatását. Nézzük meg hogyan teljesít egy másik klub hasonló szituációban. A Borussia Dortmund 2013 tavaszán játszott Bajnokok Ligája döntőt, melyet elvesztett.

A pályán nyújtott tavaszi jó teljesítmény első látásra nem jelenik meg az árfolyamban. A részvény árában – akárcsak a Manchester United esetében is –, oldalazást tapasztalhattunk. Azonban, ha hosszabb távra tekintünk, stabil emelkedő kép rajzolódik ki előttünk. Igaz, nem tudjuk ez mennyire a sikeres Bajnokok Ligája szereplés eredménye.

Összeségében elmondható, hogy nincs egyértelmű kapcsolat a pályán elért sikerek és a részvényeik teljesítménye között. De akkor mik mozgatják az árfolyamokat?

Az igazán fontos dolgok a pályán kívül történnek

Egy futball csapat bevételei elsősorban közvetítési jogdíjakból, játékosok értékesítéséből és a szponzorációs bevételekből adódnak össze. A közvetítési jogdíjak ugyan tartalmazzák az európai kupasorozatok menetelése során gyűjtött összeget is, azonban alapvetően a hazai bajnokságból származnak, így stabilnak tekinthetők.

A tulajdonosoknak nem akkor kell aggódniuk, ha a csapat rosszul szerepel a pályán, hanem akkor, ha nem szerepel a pályán. Az utóbbi időben pedig sajnos erre is volt jócskán példa.

2020 tavaszán a koronavírus első hulláma idején az összes jelentősebb futballbajnokságot felfüggesztették, ami a közvetítési jogdíjak és a jegybevételek kiesését eredményezte. A bevételek két alapvető pillérének elvesztése igen érzékenyen érintette a csapatokat.

A három eddig említett klub (Dortmund, Juventus, Manchester United) részvényei egyaránt markánsan estek a bajnokságok felfüggesztésének hírére és az árfolyamuk azóta sem tért magához. Ennek többek közt az is az oka, hogy bár a meccsek újra indultak, a stadionok még mindig nem üzemelhetnek teljes kapacitással, ami jelentős jegybevételtől fosztja meg őket.

Azonban nem csak negatív meglepetés jöhet a pályán kívülről, részben a koronavírus okozta válságnak köszönhetően sok nagy sportegyesület nehéz helyzetbe került, amire válaszként új saját ligát akartak indítani Szuper Liga néven, melyben kizárólag Európa top futballcsapatai vehettek volna részt. Az új liga tervezett pénzelosztása jóval kedvezőbb lett volna a klubokra nézve, mint amit jelenleg az UEFA (Európai Labdarugó Szövetség) alkalmaz a nemzetközi kupasorozatok esetében.

A hír hallatára néhány nap leforgása alatt 10-20 százalékos emelkedést produkáltak a bajnokságban résztvevő klubok részvényei. Azonban a Szuper Liga álmai hamar szertefoszlottak, ahogy egyre több csapat hátrált ki mögüle, ezért tartós emelkedést nem hozott az árfolyamokban. Hasonló reakciókat válthat ki a befektetőkből egy sztárjátékos leigazolása, akinek a mezeladásából származó bevételei a közhiedelem szerint, akár néhány nap alatt képesek visszahozni az árát és később még profitot is termelhet.

Összefoglalva a PR és marketing részlegek munkája felértékelődött a futball klubok életében is, a teljesítmény helyett inkább az eladhatóság számít. Így hát tulajdonosként, egy jó menedzsment a csapat körül sokszor többet érhet, mint egy jó edző.

2021.09.24.-Békési Ádám

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!