A tavalyi bezuhanás után, melynek szimbóluma lehetne a negatív határidős olajár, ismét  rég nem látott magas árakon lehet energiához jutni. Az olajár hazánk számára ráadásul különös jelentőséggel bír, lévén, hogy Magyarország hagyományosan is erősen energiaimportra szorul. A tavalyi alacsony árak pedig fontos szerepet játszottak abban, hogy az ország a várakozásoknál kisebb mértékben könyvelhette el az év végén a pandémia okozta veszteségeket. Idén azonban fordult a kocka, az első negyedévben rendre áremelkedéseket figyelhettünk meg, melyeket elsősorban a növekvő kereslet és a pillanatnyilag lecsökkent kínálatra lehetett visszavezetni. Mivel az energiaszektor markáns befolyással bír az egyes gazdaságok életére, érdemes számba venni azt is, hogy a pénzügyi világ által látott legújabb innovációk, a fintech újítások milyen kilátásokkal kecsegtetnek az energiapiacon.

AZ ENERGIAKERESKEDELEM

Az energiapiacot ez idáig két kereskedelmi szint jellemezte: a tőzsdén kívüli kereskedelem, illetve a szervezett villamosenergia piac. Az előbbi körében elsősorban kétoldalú szerződésekről, az úgynevezett OTC (over the counter) piacról beszélhetünk. Ily módon a piaci szereplők mind B2B, mind B2C jelleggel kétoldalú megállapodásokat köthetnek egymással a teljesítendő kvótákról, a teljesítés módjáról, az árakról. Az OTC piacona tranzakciós költségek szinte zérusra redukálhatók, a bilaterális jelleg ténylegesen érvényesülni tud. S éppen ezt az előnyt lehet a kockázatok közé is sorolni, mivel a közvetítő oldal kiiktatása okozhat ellátási nehézségeket, dezinformáltságot.

A szervezett piacon ellenben – a megszokott módon – szabványosított termékek kerülnek eladásra, maga a kereskedelmi folyamat is teljes egészében törvényileg szabályozott. Az árutőzsdén kielégítésre kerülhetnek a fogyasztók tényleges energiaszükségletei, akár spot piacon is, ahol az aznap megkötött ügyletek szállítása szinte azonnal biztosított. A szállítók hétvégén is üzemelnek, hiszen az energiaigények nem állnak le a munkahét végeztével sem.

Fontos említést tenni még az ún. mérlegkör rendszerről is, amelynek keretében egy vagy több tagból álló csoportosulások alakultak arra a célra, hogy az esetlegesen fel nem használt, de megvásárolt energiát egymás között el tudják úgy osztani, hogy az ne okozzon jelentős veszteséget, így egységesen egy mérlegkör szaldó fogyasztással rendelkeznek.

A mérlegkör rendszer, Forrás: DLA Piper

FINTECH INNOVÁCIÓ AZ ENERGIAPIACON

Az elmúlt években az információs technológia számos radikális innovációt juttatott el a mindennapi élet fogyasztóihoz, kereskedőihez is. Ilyen jelenség a blockchain technológia is, amely elsősorban a Bitcoin és az egyéb kriptovaluták kapcsán vált közismertté. Ez egy olyan láncot takar, ami nyilvánosan jegyezi a kereskedés során kialakuló tranzakciókat, s amelynek az önkényes utólagos módosítása nem lehetséges, emiatt igen megbízható információt biztosít az ügyletekről. Emellett az egyes résztvevők akár anonim módon is becsatlakozhatnak az ügyletkötésbe. A technológiát azóta már nem csak a kripto-világban használják, hanem például alkalmas ténylegesen végrehajtandó okos szerződések kötésére is.

A blockchain használata az energiaszektorban még kísérleti fázisban van, mégis, számos bíztató jellel találkozhatunk itt is. Európában különös figyelmet érdemel ennek a folyamatos térnyerése, ugyanis az Európai Bizottság 2016-ban kiadta a negyedik energia szabályozási javaslatcsomagját, az ún. “Téli energia csomagot”. A csomag számos új uniós irányelvet tartalmaz a tagállamok számára, melyek hazai implementálási határidejét 2020-2021-re tűzték ki. A tartalmát tekintve alapvetően decentralizálni kívánja az energiaszolgáltatást, teret adva a megújuló energiáknak, a háztartások energiaönállóságának. A csomaghoz fűzött várakozások szerint a jövőben már nem csupán erőművek fognak energiát előállítani, hanem esetlegesen az egyes háztartások is bekapcsolódhatnának saját napkollektoraikkal, vagy egyéb energiatermelésre alkalmas eszközeikkel az ellátási hálózatba, s ily módon az általuk fel nem használt energiát képesek lehetnének továbbadni az éppen nagyobb energiaigénnyel fellépő fogyasztóknak, realizálva a fölösleg árát. A blockchain erre pedig kiváló eszköznek bizonyul, hiszen az elszámolás adatai nem lennének megkérdőjelezhetőek, illetve a gyors tranzakciók is biztosítva lehetnének. Nem lehetne például vitatni, hogy mekkora volt az eladott energia mennyisége, ára, stb., mivel az adatok utólagos módosítására nem nyílna lehetőség. További cél az Unión belül az egyes tagállamok mélyreható összekapcsolása, az energiaunió is, amely óriási kihívást jelent mind a jogalkotó, mind az infrastruktúra felé. Mégis, ha sikerülne a blockchain technológia alkalmazása, valamint a szükséges infrastruktúra is rendelkezésre állna, úgy létrejöhetne egyfajta implicit energia allokáció, ahol a piacok összekapcsolva működnének.

A fent kifejtett lehetőségek egyelőre azonban leginkább csak kísérleti fázisban találhatóak meg a piacokon. Erre jó példa a brit-német Ponton nevű cég által kifejlesztett Enerchain, illetve az ázsiai Singapore Power Group által fejlesztett technológia. Az előbbi kiváló mintapéldája az itt kifejtett törekvéseknek az Unión belül. Bár más energiaszolgáltató vállalatok is használnak blockchain technológiát, azok inkább csak az adásvétel utáni adminisztrációs folyamatokat szándékoznak megkönnyíteni, míg az Enerchain szolgáltatás, azért számít különlegesnek, mert ez magára a csere megszervezésére és végrehajtására fókuszál.

Egy másik érdekes próbálkozás a SolarCoin, ami a napelemekkel történő energiatermelést igyekszik szorgalmazni: a napenergiát felhasználók regisztrálhatják a berendezésüket, és bizonyos mennyiségű termelés után SolarCoin-t kapnak az Ethereum kompatibilis tárcájukba. Sajnos a SolarCoin befektetők általi támogatása mára már kifújt, ám ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem számíthatnánk hasonló megoldásokra a jövőben. Az ilyen környezetvédelmet elősegíteni kívánó fintech törekvések, akár az olyan termékekre célzott válaszreakcióként is értelmezhetőek, mint a Bitcoin, melynek a bányászata igencsak energiaigényes.

A SolarCoin árfolyama 2020 elejétől, Forrás: coinmarketcap.com

Távoli még a jövő, ahol kizárólag fintech megoldásokra hagyatkozhatnánk az energiapiacon, azonban a jelenlegi trendek biztató képet festenek. S hogy mit jelent ez a “ma” befektetőjének? Érdemes lenne kétszer meggondolni, hogy ma milyen fintech megoldásokat használó energiaszolgáltató cégeknek szavazunk bizalmat befektetőként, hiszen a számos már létező kísérlet közül jó pár juthat a SolarCoin sorsára. Mindazonáltal, ha hiszünk a zöldebb jövőben, érdemes nyitott szemmel “járni” a virtuális világot, hiszen előreláthatólag mire a fogyasztói társadalom is igazán zölddé tud válni, a jelenleg csak gyerekcipőben járó megoldások is kinőhetik magukat.

2021.08.10. - Szabó Zalán

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!