A cikk eredetileg az Alapblogon jelent meg április 1-én.
Az NFT (non-fungible token) egy olyan blockchain technológián futó adategység, mely egyediségét és lemásolhatatlanságát a blockchain által létrehozott egyedi azonosító biztosítja, így ezzel az egyediséggel gyakorlatilag tulajdonjogot fejez ki az adott digitális tartalom felett. Bármilyen formátumból létrehozható egy ilyen token, legyen az videó, kép, GIF, játék, vagy zene. Ezen felül a tulajdonos hozzákapcsolhat bármilyen metaadatot, vagy attribútumot az NFT-hez. Erre példa az, hogy a virtuális művet létrehozó művész digitálisan alá tudja írni alkotását.
Az első NFT-ket az Ethereum blokkláncán hozták létre, és alapvetően ez a bevett gyakorlat, de egyre több vállalat kínálja saját blokklánc infrastruktúráját NFT-k létrehozásához.
Míg egy egységnyi kriptovaluta értéke egyenlő ugyanazon kriptovaluta ugyanakkora egységével, – azaz felcserélhetőek – addig ez a non-fungible tokenekre nem igaz, így például önmagában nem szolgálhat semmilyen termék ellenértékeként. Az NFT-t úgy kell elképzelni, mint egy digitális baseball kártyát.
Na de miért is érdekes nekünk mindez?
Lehet, hogy Lebron James zsákolásáról készült videóklip, vagy a Donald Trumpról készített karikatúra bármikor letölthető az internetről, de az ezekből készült NFT-kből kizárólag egy darab van, és ez ad nekik értéket. Az egyediségből és a hamisíthatatlanságból fakadóan robbant be a digitális műalkotások piaca, és néhány hónap alatt a semmiből egy többmilliárd dolláros „iparággá” nőtte ki magát.
Hihetetlen ezt elképzelni, de az a fentebb említett Lebron James zsákolásáról készült videó 200.000 dollárért talált gazdára, míg a Donald Trumpról készült NFT 6,6 millió dollárért.
Az NFT piac rocksztárja jelenleg a beeple művésznéven dolgozó Mike Winklemann, akinek az EVERYDAYS: THE FIRST 5000 DAYS című munkája az eddigi legmagasabb áron eladott NFT. Winklemann 2007 május 1-től kezdve minden nap készített egy digitális műalkotást, és a 13 és fél év alatt összegyűlt 5000 darabból összegyúrt NFT-t ajánlotta fel exkluzívan Christie’s aukciósháznak árverésre, amit végül kicsivel több, mint 69 millió dollárért sikerült elárverezni. Ez az árverés két szempontból is különleges, hiszen ez volt az első alkalom, hogy egy tradicionális aukciósház tisztán digitális alkotást árverezett, valamint, hogy kriptovalutát – ebben az esetben Ethereumot – fogadott el fizetőeszközként.
Hogy egy pár híres eladást még megemlítsek, Jack Dorsey, a Twitter társalapítója és CEO-ja az első tweetjét NFT-ként 2,5 millió dollárért adta el, Grimes, a kanadai származású énekesnő 10 darabos kollekcióját 6 millió dollárért értékesítette, Banksy Morons című művének elégetéséről készült videó NFT-je pedig 380.000 dollártért került árverezésre.
Egyre több weboldal biztosít platformot az NFT-k keresletének és kínálatának összekapcsolására, ezek közül jelen pillanatban a legismertebbek az OpenSea, a Rarible és a Nifty Gateway.
Tőzsdei és kriptopiaci hatások
A digitális műalkotások körüli őrület egyaránt elérte a tőke- és kriptopiacot is, főleg a kínai piacon. A kínai Jiayin Group (NASDAQ:JFIN) fintech vállalat NFT piacra való beszállása körüli spekulációkra a részvényár egy hét alatt 226 százalékos növekedéssel reagált, mely tavaly nem látott csúcsra repítette az árfolyamot. Miután a spekulációs vásárlási láz lecsillapodott és kiderült, hogy semmivel sem lettek alátámasztva az NFT-kre vonatkozó várakozások, az árfolyam 8,91 dollárra korrigált.
Az ugyancsak kínai Takung Art Co. (NYSEMKT:TKAT) árfolyama március 23-án érte el az eddigi legmagasabb csúcsát, amikor is 53,8 dolláros áron forgott részvényeik darabja, amely az azt megelőző napi záróárfolyamhoz képest 65 százalékos emelkedést jelentett. A vállalat egy online platformot biztosít, amelyen keresztül képzőművészeti alkotások értékesítését bonyolítják le. Mivel közvetlen médiumként működnek vevő és eladó között, azaz összekapcsolják a művészeket a műkereskedőkkel és befektetőkkel, egy könnyen átlátható rendszert biztosítanak az eladásokhoz.
A részvényáraik emelkedését ebben az esetben is a befektetők spekulációja okozta, miszerint a vállalat a közeljövőben ki fogja venni a maga részét az NFT nyújtotta lehetőségekből. A csúcs elérését megelőző 5 nap alatt a Jiyain Group teljesítményét is megszégyenítő 590 százalékos emelkedést láthattunk. A részvényárak ezesetben is korrigáltak a spekulációk alátámasztásának hiányában, 39,9 dollárra.
A kriptovaluták piacát sem kímélte az NFT őrület. Az elmúlt hét folyamán a THETA nevezetű kriptovaluta több mint 51 százalékot emelkedett, míg a legtöbb kripto esetében akár 15 százalékos esést is tapasztalhattunk. A THETA iránti érdeklődés olyannyira megnőtt, hogy a 10 legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptovaluta közé nőtte ki magát.
A THETA egy blokkláncon keresztül működtetett videó streaming rendszer. Az az előnye, hogy a decentralizált hálózaton keresztül a streaming szolgáltatást igénybe vevők meg tudják osztani egymás között az eszközeik erőforrásfelhasználását, így javítva a stream minőségét. A nagy érdeklődést a THETA annak köszönheti, hogy egy alapból is médiatartalmakat blokkláncon működtető vállalat, így valószínűsíthető, hogy az NFT piacra versenyelőnnyel tudnak beszállni.
Lehet ennek jövője?
Geoffrey Batchen, az Oxfordi Egyetem egy művészettörténet professzora a fényképek piacának fejlődéséhez hasonlítja az NFT-k térnyerését. A digitális alkotásokhoz hasonlóan a fényképeket is le lehet másolni, és végtelen számban reprodukálni – még ha ehhez valami minimális költség társul is. „A piacon valami úton-módon mindig megvoltak az érték fenntartásának a módjai”- mondja Batchen. A festmények értékét sem a vászon és a festéshez felhasznált festék értéke adja, miért lenne ez így a digitális műalkotásokkal?
Batchen szerint a legnagyobb probléma az NFT-k tartósságával kapcsolatban az, hogy a fizikailag őket tároló egységek és a blockchain technológia mennyire marad korszerű, tud-e olyan tartós maradni, mint a márvány, amiből Michelangelo Dávid-szobra készült.
Az elmúlt időszakban nem ez az első ilyen eset, hogy a tömegek felkapnak valami érdekességet, és nagy értéket adnak neki. Az 1630-40-es évek Hollandiájának tulipánmániájához hasonló hatás lehetett a kiváltó oka a Bitcoin, a Pokémon kártyák, most pedig az NFT-k nagy értékbeli növekedésének (vannak Pokémon kártyák, amik 400.000 ezer dollár fölötti értéken forognak, pedig csak egy színes kartonlap). Rengeteg pénzt öntöttek a gazdaságba válságkezelés címszóval, all time high-on vannak a piacok, és az emberek valamiféle értéktartót keresnek a pénzüknek.
Összességében ez egy érdekes piaccá nőheti ki magát, de valószínűleg az idő, és az emberek hozzáállása fogja eldönteni, hogy életképes-e az NFT piac, vagy teljesen eltűnik. A képzőművészeti alkotások megítélése mégiscsak szubjektív, valamint sokszor részük a kulturális identitásnak, ami ugyancsak sokat nyom a latban az érték meghatározásakor.
Tekintettel arra, hogy mennyire új ez a jelenség, elképzelhető, hogy ahogyan azt sok kriptovalutánál láthattuk, egy spekulációkon alapuló hatalmas vásárlási hullám zajlik éppen. A hullám végigsöprése után viszont a piac kiszelektálhatja a kevésbé értékes digitális műalkotásokat, és bizony lehetnek olyanok, akik nem kevés pénzt buknak ezen.
2021.04.01-Madlovits Dániel
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
