Visszavásárlás, mint titkos fegyver?
2020. október 26. írta: Budapest Investment Club

Visszavásárlás, mint titkos fegyver?

4.jpg

A Mol Nyrt. szeptember 25-én bejelentette, hogy elindít egy részvényvisszavásárlási programot. A program alatt maximum 5 százaléknyi részvényt vásárolnak vissza a következő 12 hónapban, így vélhetően a vállalat 10%-ot meghaladó részt fog birtokolni a saját részvényeiből. Ennek a programnak a hatásai nagyon érdekes következtetéseket engednek meg levonni.

A részvényvisszavásárlás

A részvényvisszavásárlási program dióhéjban nem más mint, hogy a vállalat a fel nem használt cash flow-t nem beruházásra vagy fejlesztésre esetleg osztalékra fordítja, hanem a saját részvényeit vásárolja. Ezeknek a programoknak a hatása a vállalat egy részvényre jutó eredményének (EPS) a javulása úgy, hogy közben a vállalat nem termel több nyereséget.

Ezek a programok az észak-amerikai tőkepiacokról terjedtek el az utóbbi 40 évben az egész világon. Míg az 1980-as években csupán 5 milliárd dollár volt az ilyen visszavásárlások értéke addig a tavalyi évben már az 1000 milliárd dollárt is meghaladta a részvényvisszavásárlások volumene. Ennek az oka az 1982-es amerikai tőzsde felügyeleti szabálymódosításban keresendő. Az új szabályozás értelmében már a nyílt piacon is kötöttségek nélkül lehetett saját részvényeket visszavásárolni.

5.jpg

S&P 500 részvényindex árfolyama (zöld) és az amerikai vállalatok részvényvisszavásárlási programjainak volumene (kék), Forrás: visualcapitalist

Az ábrán az elmúlt 40 év részvényvisszavásárlási programjainak az évesített összegeit láthatjuk. Jól kirajzolódnak az ábrából az elmúlt évek hatalmas volumenei és ezzel együtt az amerikai részvénypiac teljesítménye. Önmagában nem jelenthetjük ki, hogy a részvény visszavásárlások miatt láthattunk a piacokon ekkora emelkedéseket, de ezeknek a programoknak egy nyereséges vállalat esetében egyértelműen kedvező hatása van a részvények értékére a fent leírt EPS növekedés miatt.

Mi lehet a Mol program célja?

A legegyszerűbb magyarázat ezekre a programokra a részvények kedvező árazása lehet. Amennyiben a vállalat menedzsmentje kedvezőnek ítéli meg a részvényeik árazását, úgy a saját részvény vásárlása egy teljesen érthető lépés a részükről. Ennek a lépésnek a piac számára is pozitív hatása lehet. Ha a vállalat menedzsmentje szerint a részvény jó áron forog és a vállalat vásárolja a saját részvényeit, az kifele azt mutatja, hogy annyira jó áron van most a papír, hogy még a vállalat is vásárolja a saját részvényeit.

A másik érv a vállalat javadalmazási politikájában lehet. A Mol esetében a vezető beosztású tagok 2021 januárja és 2022 decembere között részvényekhez juthatnak amennyiben az árfolyam eléri a 3052 forintos szintet. Ezek a vezető beosztású tagok akár több 100 millió vagy akár 1 milliárd forintot is meghaladó részvénycsomagokhoz juthatnak. Ez a javadalmazási politika a menedzsmentet a részvényárfolyam emelkedésében motiválja, melynek eléréséhez lehetséges eszköz a saját részvényvisszavásárlási program.

A harmadik motiváció kapcsolódhat az elsőhöz abban a különbségben, hogy a vállalat menedzsmentje nem gondolja azt, hogy a részvénye nagyon jó áron forog. A visszavásárlási programot egy eső részvényárfolyam megtámasztására és a befektetők felé mutató pozitív jelzésként is lehetne értelmezni. De mivel a program célja 5% részvényállomány megszerzése 12 hónap alatt ezért, ha a motiváció az árfolyam megtámasztása lenne, akkor sokkal rövidebb időt szabott volna meg a menedzsment a programra.

mol.png

A Mol részvényárfolyama és a menedzsment részvény opciójának aktiválási szintje, melyet egy zöld vízszintes vonal jelöl, Forrás: investing.com

Nyílván a Mol esetében a fair árfolyamot megállapítani nagyon nehéz és jelen cikk szerzője nem is vállalkozik erre. Jelenleg mind globálisan, mind lokálisan rengeteg a bizonytalanság, de ha az elemzők árfolyam célárait és befektetési besorolásait nézzük, akkor szinte egybe hangzó vélemény tükröződik. A Bloombergen listázott 14 elemző közül 10 elemző vételre, 3 tartásra és 1 elemző eladásra ajánlja a papírt. Az elemzők 12 hónapos előre tekintő átlagolt célára 2182 forint. Ezekhez az elemzői célárakhoz fontos hozzá tenni, hogy az elemzések időben nagyon eltérő pillanatban születtek és a koronavírus válság jövőbeni lefolyását és annak a gazdaságra gyakorolt hatását még nem feltétlenül foglalták bele az elemzéseikbe.

Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója az augusztus 7.-én publikált Q2-es gyorsjelentésben a vezetői kommentárban e képpen vélekedett a vállalat helyzetéről és jövőbeni kilátásairól:

“A MOL-nak eddig ismeretlen kihívásokkal kellett 2020-ban megküzdenie; a járvány okozta, jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatoktól kezdve a kijárási korlátozás alatti folyamatos működés biztosításáig. Ezen kihívások közepette pedig arra is figyelni kellett, hogy megőrizzük pénzügyi egyensúlyunkat és erőnket. Bár a vírust még nem győztük le teljesen, büszke vagyok arra, hogy eddig sikerrel vettük az akadályokat. Munkatársaink egészségesek és biztonságban vannak, piacainkon biztosítottuk ügyfeleink folyamatos ellátását még a válság legnehezebb pillanataiban is. Sőt, ezen körülmények között is sikerült pozitívan tartani egyszerűsített szabad cash flownkat. Mindez kollégáink minőségi munkájának és rugalmas üzleti modellünknek köszönhető és ez tovább erősítette azt a meggyőződésemet, hogy a jövőben is sikerrel fogjuk venni az akadályokat és megerősödve fogunk kikerülni a válságból.”

A kommentárból egyértelműen kitűnik a vállalat menedzsmentje által kommunikált pozitív hangmen a Mol jövőjét tekintve. Mivel a vállalat részvényvisszavásárlási programjának a konkrét motivációját nem árulták el, ezért biztosat nem állíthatunk. Ezzel együtt a vállalat esetében, ha az első vagy a második motivációs faktor húzódik meg a visszavásárlási program hátterében, az a menedzsment részéről a Mol részvényárfolyamának jövőbeli emelkedését hordozza magában, mint elérendő céljuk.

2020. 10. 26. – Árpád Gergő

 

 

 

 

 

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestinvestmentclub.blog.hu/api/trackback/id/tr7416400670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása