A koronavírus járvány kitörését megelőző időszakot kifejezetten feszült nemzetközi légkör jellemezte, a pandémiás helyzet megoldása azonban lekötötte az államok erőforrásait, az emberek tudatát is teljes egészében kitöltötte, így hamar fátyol került a témára. Példának okáért elég csak felemlegetnünk az USA és Irán közötti konfliktust, mely során egy dróntámadásban Kászem Szolejmáni iráni tábornok életét vesztette, Irán pedig rakétatámadást hajtott végre egy amerikai légibázis ellen. Az USA és Kína közötti feszültség sem volt elhanyagolható ebben az időszakban, egyes lapok már hidegháborús helyzetet emlegettek. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés: Vajon most, a járvány elültével, újra kiéleződhetnek ezek a konfliktusok? És ami igazán érdekes: profitálhatunk ezekből?
A végtelen pénznyelő
„A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz.”
Raimondo Montecuccoli olasz hadvezér szavai ezek, aki a 17. században talán még nem is sejtette, milyen örökérvényű igazságot fogalmazott meg. A történelmet szemlélve akár magunk is meggyőződhetünk róla, hogy a háborúkat az esetek döntő többségben azok nyerték, akik több erőforrást tudtak a katonáik szolgálatába állítani. A nagy világégések során a hadviselő felek az egész gazdaságot ennek a célnak vetették alá, nem kímélve saját állampolgárjaikat sem. Az időben kicsit tovább lépve, a hidegháború kényszerítette esztelen fegyverkezési és technológiai verseny vitte csődbe a Szovjetuniót is.
A jelenben is hatalmas összegeket költenek el védelmi célokra az egyes országok. Bár az előző évtized közepéig mérséklődtek az ilyen irányú kiadások, újból egy emelkedő trendet figyelhetünk meg, ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk. A Stockholm International Peace Research Institute kutatói szerint a világ együttes katonai kiadásainak összege az utoljára 1988-ban látott szintre emelkedett.
Saját szerkesztés, forrás: Világbank, Global Firepower
Ezeket a nagymértékű kiadásokat pedig az egyre feszültebb nemzetközi légkör eredményezi, ami a koronavírus váltság elültével sem látszik csillapodni. Az előző ábrán jól látszik, hogy a kiadásokat még mindig az USA vezeti, aki a modern korban az „erővel a békéért” irányvonalat követi. Sokszor állnak ki az általuk helyesnek vélt oldal mellett, a szabadság zászlaja alatt, érdemes tehát rájuk fókuszálva vizsgálni a témát.
Saját szerkesztés, forrás: Council on Foreign Relations
Feszültség a tetőfokon
Kiemelt fontosságú témává avanzsáltak a területi viták a Dél-Kínai tengeren és Tajvannál körül. Utóbbi ország függetlennek vallja magát az Egyesült Államokkal az oldalán, amit azonban Kína nem ismer el. A közelmúltban Tajvan több, kínai katonai repülőgépet jelentett a légterében, válaszul január 24-én egy amerikai csapásmérő flotta hajózott be a Dél-Kínai tengerre a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó vezetésével. Emellett február 24-én, csütörtökön az amerikai légierő hét darab bombát dobott le Szíria és Irak határán fekvő létesítményekre, melyekben Irán-barát milicisták tartózkodtak. A csapást megtorlásként rendelték el egy korábbi, iraki kurd bázist ért rakétatámadásra reagálva. Észak-Korea folytatja a nukleáris fegyverkezést, és Oroszország viselkedése is egyre agresszívabb és aggasztóbb. Láthatjuk tehát, hogy a feszültség nem hagyott alább, vajon meglátszik ez a hadiipari részvények hozamain?
A háború hatásai
„A nagyközönség csak nehezen tudja felbecsülni az események kimenetelét és tőzsdére gyakorolt hatását. A spekuláns viszont olykor az alkoholistához hasonlítható: sírva fakad a jó hírek hallatán, és nevet, ha rossz hírt hall.”
Ezeket a sorokat André Kostolany vetette papírra, és igen nagy jelentőséggel bírnak a témában. A háborúk, konfliktusok tragikus események, melyek többségében a piacokra sincsenek jó hatással. A War and the World Economy: Stock Market Reactions to International Conflicts című tanulmány (Gerald Schneider, Vera E. Troeger) is jól illusztrálja, a konfliktusok rossz hatással vannak a piacokra, bizonytalanságot, félelmet hoznak a kereskedésbe. Ugyanakkor láthatunk példát arra is, hogy egy háború felfűti a piacokat, különösképpen az érdekelt szektorokat a temérdek beáramló pénz miatt. Jól megfigyelhető ez a folyamat a Dow Jones Index árfolyamán az I. világháború bizonyos szakaszában.
„War rally” hatása a Dow Jones Indexre, forrás: Tradingview
Egyedi esetekben is megfigyelhetőek hasonló emelkedések. Egy esetleges háborúból legtöbbet profitáló Lockheed Martin (LMT) árfolyama szép, 2%-os napon belüli emelkedést mutatott 2020 január 3-án, a Kászem Szolejmáni ellen intézett támadás hírére.
A Lockheed Martin árfolyamának reakciója a támadásra, ellipszissel jelölve, forrás: Tradingview
Erős hadsereg, erőtlen papírok
Habár láthatjuk, hogy a nemzetközi feszültségek jó okot adhatnának rá, a legnagyobb hadiipari papírok közel sem teljesítenek olyan jól. A korábban már említett Lockheed Martin árfolyama a márciusi nagy esést követően sem tudott például visszatérni a vírus előtti szintjeire, a korrekció óta folyamatosan gyengül. De ugyanezt figyelhetjük meg a Raytheonnál (RTX), aki rakétákat gyárt, illetve a B-2-es bombázókról ismert Northrop Grumman Corp. (NOC) -nál is.
A Lockheed Martin árfolyamának alakulása, forrás: Tradingview
A jövő kapujában
A papírok gyenge teljesítménye mögött állhat az USA új, demokrata kormányzata. Joe Biden nyíltan békére törekszik, a befektetők a hadiipari kiadások csökkentésére számítanak. A valóságban az új elnök nem lesz olyan rossz a szektornak, pusztán áthelyeződik a fókuszpont a források felhasználását illetően. Előtérbe kerülnek az olyan kisebb vállalatok, amelyek a legújabb, úttörő technológiákkal dolgoznak. Az általános pesszimitás kedvező árazást jelenthet a nagy potenciállal rendelkező vállalatok részvényeinek. Elemzők szerint érdekes lehet figyelemmel kísérni az elektronikus fegyverekkel foglalkozó L3harris Technologies Inc (LHX) vagy a szoftverekkel és hardverekkel foglalkozó Mercury Systems (MRCY) papírjait. A szektor átalakulásának talán legnagyobb sztárja a Kratos Defense & Security Solutions (KTOS), részvényeinek árfolyama november óta szárnyal, köszönhetően az amerikai légierővel kötött szerződéseknek. Fő profiljuk a pilóta nélküli repülőgépek fejlesztése. Nagyszabású flottafejlesztés is zajlik jelenleg az Egyesült Államok haderőjénél, hiszen muszáj lépést tartaniuk Kínával ezen a téren is. Ezekből a folyamatokból olyan cégek profitálhatnak a jövőben, mint a General Dynamics Corp. (GD) vagy a Huntington Ingalls Industries (HII).
A Kratos Defense & Security Solutions árfolyamának alakulása, forrás: Tradingview
Érdekes korszak kezdődött el a hadiipari szektorban, ahol várhatóan az innováció lesz a kulcsszó. Az igazi nyertesek a legkorszerűbb technológiákat fejlesztő tech-defense vállalatok lesznek, előtérbe kerül a robotika, a mesterséges intelligencia, és az első hallásra fikciónak tűnő űrhadviselés. Fontos kérdés azonban, hogy táptalajul fognak-e szolgálni a feszültségek a szektor növekedéséhez, vagy a békére törekvés fogja jellemezni a nemzetközi légkört?
Ótott-Kovács Gábor - 2021.03.01.
(Címlapkép: A Kratos Defense XQ-58A Valkyrie elnevezésű kísérleti, pilóta nélküli lopakodó drónja, melyet az Egyesült Államok hadseregének fejlesztett, forrás: Wikipédia)
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
