A Tiszavirág Életű Szuperliga
2021. május 03. írta: Budapest Investment Club

A Tiszavirág Életű Szuperliga

kep1_9.jpg

A cikk eredetileg az Alapblogon jelent meg április 27-én.

A múlt héten robbant a hír, hogy Európa 12 patinás klubja egy új versenysorozat indítására készül. Azonban a hatalmas ellenszél és közfelháborodás romba döntötte a terveiket. Amennyire a szurkolók féltették a szabad versenyt, annyira féltette az UEFA a monopóliumát az európai versenysorozatok terén. Nem beszélve arról, hogy a tévé-társaságok sem nézték örömmel közvetítési jogaik potenciális értékvesztését.

Az elképzelés szerint 15 európai klub állandó résztvevője lett volna a sorozatnak, valamint további öt klub kvalifikálhatta volna magát. Több klubnál is amerikai a tulajdonos, így kézenfekvő volt az ötlet, hogy az amerikai kosárlabda és baseball liga alapján szerették volna megreformálni az európai klubfutballt.

Azonban látszólag nem voltak felkészülve ilyen mértékű ellenállásra. Pedig, ha a klubok tőzsdei teljesítményére tekintünk, a befektetők látszólag örültek az ötletnek, mivel jelentős pénz állt volna a házhoz, ha sikerül a kivitelezés. Míg a jelenlegi rendszerben egy Bajnokok Ligája (BL) győzelem csupán csak karcsú 100-130 millió euró körüli összeget jelent Európa királyának, addig a Szuperliga esetében 200-300 millió eurós kezdő összeget ígértek. Igaz, ezt az összeget hitel formájában kapták volna meg a csapatok, és kedvező kamat mellett huszonhárom év alatt kellett volna visszafizetni. A hírek szerint a Szuperliga megálmodói összesen 4 milliárd dolláros éves bevételt prognosztizáltak, szemben a BL 3 milliárd dolláros bevételével, amiből csak 2 milliárd kerül kifizetésre a csapatoknak.

A BL csoportkör elérése körülbelül 15 millió eurót ér, ahol minden győzelem további 2,7 milliót, a döntetlen pedig 900 ezer euró jutalmat ér. Tehát, a csoportküzdelmek végén hibátlan mérleggel álló együttes cirka 36 millió dollárt rakhat zsebre. A nyolcaddöntőbe és a negyeddöntőbe jutás 9,5 és 10,5 millió eurót hoz a konyhára. Az elődöntő további 12 milliót jelent. BL győzelem esetén 19 millió dollár, egy ezüstérem esetén pedig 15 millió dollár üti a markát a klubnak. Így a pénzdíjakból körülbelül 82,4 millió euró illeti a győztest. A pénzdíjakon felül további összegek kerülnek szétosztásra a televíziós jogdíjak kapcsán, amit számos más faktor határoz meg. A tavalyi győztes Bayern München például 130 milliót kaszált a torna során, a két évvel ezelőtti győztes Liverpool, pedig 111 millió eurót hozott össze.

Nem meglepő, hogy nagy volt a kísértés, amit a Szuperliga kínált, egy stabilabb és jövedelmezőbb bevételi forrást. Tehát, nem volt alaptalan a befektetői öröm, de amilyen gyorsan jött az emelkedés, olyan gyorsan estek is az árfolyamok, mikor az álmok szertefoszlottak.

Egy órás gyertyákkal ábrázolva, így nézett ki a múlt héten a Manchaster United árfolyama. Április 18-án, vasárnap jelentették be a klubok a Szuperliga létrejöttét, ami már a kezdet kezdetén hatalmas ellenállásba ütközött, így a befektetők kezdeti öröme rövid életű volt. Kedd estére pedig már hivatalosan is elbukott a kezdeményezés, mivel az angol hatos visszavonulót fújt. Piros négyzetben a hétfő és keddi kereskedési nap gyertyái.

kep2_10.png

Manchaster United árfolyama, forrás: TradingView

Talán a Manchaster United befektetőinek így sem kell aggódniuk, hiszen a Forbes 4,2 milliárd dollárra teszi a klub értékét, addig a tőzsdei árfolyam csupán ezen összeg felére árazza be a klubot. A korlátozások enyhülésével pedig a bevételek is növekedésnek indulhatnak, ezzel együtt pedig akár a klub árfolyama is.

Hasonló képet fest a Juventus FC árfolyama ugyanezen időszak alatt.

kep3_12.png

Juventus FC árfolyama, forrás: TradingView

Az elmúlt egy éves teljesítmény kapcsán láthatjuk, hogy a vírus jelentősen megtépázta a klubok árfolyamát. Jelentős bevételektől estek el a klubok és a Barcelona esetén, egyenesen csőd közeli állapotról hallhatunk. Florentino Pérez, a Szuperliga elnöke is kiemelte, hogy a jelentős bevételkiesés miatt szükséges a futball megreformálása. Egy olyan rendszert kell létrehozni, ahol a klubok a nagyobb összegek mellett biztos és stabil bevételi forráshoz jutnak, hiszen a jelenlegi rendszerben egy egész szezon kemény harca kell ahhoz, hogy valaki ott lehessen a Bajnokok Ligájában.

Egy a leggazdagabb csapatok számára kedvező liga azonban tovább növelné a klubok közötti különbségeket. Ahogy a Deloitte 2020-as Money League jelentéséből olvashatjuk, jelentős egyenlőtlenség alakult ki a klubok között. A különbség főleg a spanyol, német és francia ligákban figyelhető meg. Ha a bevétel alapján rangsoroljuk a spanyol csapatokat a 2018/19-es szezonban első helyezett Barcelona hatszor annyi bevételt termelt, mint a bevétel alapján ötödik Sevilla. Nem alaptalan az aggodalom tehát, hogy szétnyílik az olló a kis és a nagy csapatok között. A Money League rangsor alapján az első öt csapat esetében a bevétel 33 százaléka származik a közvetítési jogok értékesítéséből, míg a 16. és 20. helyezett csapatoknál 65 százalék ez az arány.

A Szuperliga jelentősen csökkentené a Bajnokok Ligája nézettségét, hatalmas csapást mérve a BL-ben szereplő kisebb csapatok bevételeire. Alapvetően három részre lehet bontani a klubok bevételeit: közvetítési jogokból származó, kereskedelmi és meccsnapi bevételek. Meccsnapi bevételek korlátozottak, jelentősen csak nagyobb stadionok építésével lehet növelni a bevételek ezen részét, amihez jelentős befektetés szükséges. A Deloitte Money League azt is kiemeli, hogy a csapatok az utóbbi időben sokkal tudatosabban kezelik kereskedelmi bevételeiket, úgy, mint a licenc jogok és egyéb termékek árusításából származó bevételek, de itt is egy holtponthoz érkeztek a nagyobb klubok. A közvetítési bevételek jelenleg nagyban függenek a tévé-társaságoktól és a versenysorozatok szervezőitől, pedig ezen a területen még van növekedési potenciál, így adja magát az a lépés, hogy a bevételeknek ezt a részét is próbálják nagyobb kontroll alá vonni és növelni a klubok.

A JP Morgan, pedig örömmel támogatta a kezdeményezést, hiszen az európai futballklubok a legértékesebb sport klubok a világon, nagy népszerűségnek örvendenek az ázsiai piacon is. A tőzsde elmúlt egy éves szárnyalása pedig a JP Morgannak is kedvezett. Valamint a 2021-es év első három hónapját is rekord profittal, 12 milliárd dollárral zárta.

Köztudottan a bank ügyfele az Arsenal tulajdonosa, Stan Kroenke, továbbá a Real Madrid stadion újjáépítéséhez szükséges 700 milliárd dollár összegyűjtésében is segített, így nem váratlan, hogy vállalta a liga indulásához szükséges négymilliárd dollár kifizetését. Ami a JP Morgan több, mint 3 ezer milliárd dolláros kezelt vagyonához képest egy csekély összeg, azért, hogy a világ egyik legnépszerűbb és legjövedelmezőbb sportágában is jelen legyen.

kep4_9.png

JP Morgan árfolyama, forrás: TradingView

Azért az UEFA sem tétlenkedett, a londoni székhelyű Centricus Asset Managementtel egy 7,2 milliárd dolláros befektetés nyélbe ütésén dolgozott, amit az európai kupasorozatok fejlesztésére fordítanának. A Centricus Asset Management mindössze 30 millió dollárt kezel, de hírek szerint remek kapcsolatokkal rendelkeznek a befektetői világban, főleg a Közel-Keleten és Ázsiában. Az alapkezelő tanácsadói szerepet töltött be a Soft Bank által finanszírozott, 100 milliárd dollárt kezelő, Vision Fund létrehozásakor, valamint 2020-ban ajánlatot tett a TikTok amerikai működésének felvásárlására. Jelentős befektetések megmozgatására képes az alapkezelő és a futball világa sem áll messze tőlük, korábban hír volt, hogy az FC Basel csapatba kívánnak befektetni.

Az UEFA kemény fenyegetésekkel csapott le a renitens klubokra. Több klub is kihátrált, a Real Madrid, Barcelona és Juventus hármas pedig visszavonulót fújt. Az elképzelés, hogy minden héten gigászok harcát láthatjuk a stadionokban és a képernyőn egyelőre szertefoszlott és a kluboknak be kell érniük a jelenlegi rendszerrel és összegekkel.

Ahogy mi magyarok mondjuk kis pénz kis foci….


2021.05.03. - Kirner Ábel Dömötör

 

 

 

 

 

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestinvestmentclub.blog.hu/api/trackback/id/tr7616520584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása