Az elmúlt évtizedben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a 20. században folytatott energiahasználati gyakorlatok nem lesznek már sokáig fenntarthatók. A globális felmelegedés, ivóvízhiány, szélsőséges időjárás, mind a természet szűnni nem akaró segélykiáltásai, hogy változtatnunk kell, ha szeretnénk a jövő generációjának is fenntartható, egészséges életteret hagyni.
Ennek érdekében egyre inkább az elektromosság békét adó karjaiba menekülünk, hiszen ez az ágazat még rengeteg kiaknázatlan potenciállal kecsegtet.
A nemrég még luxusszámba menő elektromos autók lassan a mindennapjaink részévé válnak, mely főként a car-sharing programoknak, kibocsátási kvótáknak és környezetbarátságuknak köszönhető. Ma már a teljesítménytől, egy töltéssel megtehető távolságtól és akkumulátor típustól függően számos prototípusból válogathatunk, de a verseny még csak most kezdődik igazán. A kérdés az, hogy vajon mennyire sikerül környezetbarátnak maradni a verseny kiéleződése során?
Impozáns várakozások
Az elektromos autókban leginkább használt akkumulátorok a lítiumion-akkumulátorok (LIB), melyek a legnagyobb teljesítményű újratölthető áramforrások. Mivel sokkal könnyebbek, magasabb energiasűrűséggel bírók – több energia eltárolására képesek – és jelentősen több töltést bírnak, mint azonos méretű társaik, így természetes, hogy a vállalatok számára ezek az akkumulátorok a legoptimálisabbak. Tekintve, hogy az Európai Unióban, illetve Amerikában megszabott kibocsátási kvóták egyre jobban szorítják az autógyártók kezét, a lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet az egekbe szökött, ezzel felvirágoztatva a lítiumtermelést. A lítiumion-akkuk iránti kereslet 2015 óta több mint háromszorosára nőtt, becslések szerint pedig 2030-ra nagyjából megötszöröződik, megközelítve egy tekintélyes 2,2 millió tonnás éves mennyiséget. 2028-ra az elektromos autók éves értékesítése csak az Egyesült Államokban 0,28 millió darabról 1,05 millióra, a globális kereslet pedig 40 millióra nőhet. Következésképp, a lítium-karbonát iránt mutatott keresleti várakozásokat 1,3 millió metrikus tonnára becslik. Várhatóan a lítiumbányászati ipar egy jelentős, közel 10-13 milliárd dolláros beruházás előtt áll, az elkövetkezendő 10 évben.
Az S&P Global Market Intelligence szerint 2020-ban Európa megelőzte Kínát elektromos autó értékesítésben, ezzel első helyre lépve a listán, valamint a legnagyobb EV (electric vehicle) piaccá nőve ki magát. Ezzel szemben a LIB (lithium-ion battery) piacon Kína áll az élen, a teljes kapacitás 77 százalékáért felelve, azonban érdekes geográfiai változások következhetnek be e téren is a jövőben. A két nagyágyú feltehetőleg továbbra is Kína és Európa marad. Az akkumulátor kapacitás fejlesztésében folyó versenyben a hat vezető kínai vállalatnál 58 százalékos emelkedéssel, Európa vezető cégei közül pedig a Tesla 100 GWhs, a svéd Northvolt AB 48 GWhs, a lengyel LG Chem 70, a magyar Samsung SDI pedig 29 GWhs eredményeivel számolhatunk.
forrás: Bloomberg
Na de miből is lesz a cserebogár?
A lítium rendkívül magas reakcióképességének köszönhetően tiszta formában nem nagyon fordul elő a természetben, így annak előállatása mesterséges úton történik. A feldolgozási módszerek az elem megjelenési formájától függenek. Szilárd halmazállapotában egy pegmatit nevű kőzetből nyerik ki, annak finomításával majd hőkezelésével. Sós vízből való kinyerése esetén a vizet a felszínre pumpálva magas sótartalmú bányatavakat alakítanak ki, melyen a szél és nap közreműködésével egy párologtatási folyamatot végeznek, így egyszerre több ionsót is le tudnak párlani. A nyers, tiszta lítiumot ezután a vállalatok saját gyakorlataik függvényében akár 1-2 évig is feldolgozás alatt tarthatják attól függően, hogy milyen tisztaságot akarnak elérni.
A világ lítium lelőhelyeinek több mint 50 százaléka Argentínában, Bolíviában és Chilében találhatók, de jelentős kapacitásokkal rendelkezik Amerika, Kína és Ausztrália is. A jelenleg ismert tartalékokat 14 millió tonnára becslik, ebből 8 millió tonnával Chile vezeti a listát, őt követi Ausztrália 2,7, Argentína 2, Kína pedig 1 millió tonnával. Ezen országokban az éves termelés az elmúlt 10 évben közel megnégyszereződött, 2019-ben már 85 ezer tonna körül mozgott, azonban 2024-re ez az érték megduplázódhat. Természetesen a piacvezető vállalatokkal is főként a fentebb említett országok büszkélkedhetnek. Első helyen a kínai Jiangxi Ganfeng Lithium áll 27,38 milliárd dolláros piaci kapitalizációval, a 2019-es évet 767,5 millió dolláros profittal zárta. Jelentőségét annak köszönheti, hogy ez az egyetlen vállalat, amely képes lítiumot előállítani annak bármilyen formájából. Második az Észak-karolinai Albemarle, mely a piac legnagyobb beszállítója a maga 16,73 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával, majd a szintén kínai Tianqi Lithium, mely 2018-ban bevallása szerint a globális lítium termelés 46 százalékáért volt felelős. Negyedik a chilei Sociedad Química y Minera 6,38 milliárdos piaci kapitalizációval, fő tevékenysége a lítiumgyártás és lítium karbonát lítium hidroxiddá való alakítása.
Környezetbarát, de meddig tart a barátság?
A lítiumbányászat nem új keletű tevékenység, hiszen az elektromos autókon kívül ilyen energiahordozókat használnak a telefonokban, laptopokban is. Az ugrásszerűen megnövekedett kereslet miatt azonban egyre fontosabb megvizsgálnunk a bányászat környezeti hatásait is.
A főbb aggodalmak a víz, levegő és termőföld szennyezéshez, valamint a bányászati helyek környezetében esetlegesen kialakuló komoly vízveszteségekhez és szárazságokhoz fűződnek. Chilében és Argentínában az emlegetett lepárlásos folyamatot alkalmazzák, mely komoly hatással lehet a térség vízkészleteire, talajvízmennyiségére és összetételére, valamint ehhez kapcsolódóan a mezőgazdaságra. Egyelőre az ilyen jellegű negatív következményekről még nincsenek igazán pontos tanulmányok. Becslések szerint a párologtatási folyamat során tonnánként megközelítőleg 500,000 gallon vizet használnak fel, melynek közel 95 százaléka elvész a párolgás következtében. A chilei kormány jelentései szerint 2015 és 2020 között 21 százalékkal nőtt a bányák vízfogyasztása, mely következtében a helyi talajvízszint 1méterrel apadt évente. Ez rendkívül nagy jelentőséggel bír az aszályos területeken, mint például a lítium háromszögnek is nevezett országokban. A talajvíz csökkenése komoly kockázati faktort jelent a helyi lakosok vízellátottságára, növény- és állattartására és az őshonos növényfajokra. Emellett Ausztráliában 3200 tonna vegyi hulladékot nem hasznosítanak újra. Az ivóvízben, hulladéktárolókban, illetve a szállításban használt eszközökben felhalmozódó lítium-maradvány biofizikai következményekkel is járhat. Mindez károsíthatja a termőföld minőségét és összetételét, ezáltal a takarmány és emberi fogyasztásra termesztett növényeket és állatokat, az emberi metabolizmust és a neuronok közötti kommunikációt.
Na és mi vár a halál után?
Miután az elektromos autókban megtalálható lítium-ion akkumulátorok teljesítették szolgálatukat, azok új életre találhatnak napelemek, alacsonyabb energiaigényű készülékek akkumulátoraként. Mi több, a Michigan Technological University pár vegyészmérnök hallgatójának friss felfedezése szerint, egy régóta ismert és igen költséghatékony módszer segítségével az akkuk minden részét képesek szétválasztani, így célzottan, elemenként visszaintegrálhatók a gyártási folyamatba.
Az elektromos autók, így az alternatív akkumulátorok a jelenlegi lehetőségekhez és technológiákhoz mérten rendkívül innovatív és környezetbarát változatai hagyományos társaiknak. A lehetőségek tárháza részben új keletű létük, részben a technológiai korlátok miatt egyelőre rejtve marad, azonban hatalmas potenciállal kecsegtetnek a közlekedés minden terén. Tekintve, hogy egy rendkívül fiatal és komoly növekedés előtt álló ágazatról van szó fontos, hogy kiemelt figyelemmel kövessük, és hasonló alapossággal vizsgáljuk a lehetséges negatívumokat és hátulütőket egyaránt.
2021.10.14.-Gergely Anna
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
