A koronavírus mint társadalmi, gazdasági és egészségügyi krízis nagy kihívások elé állította világunkat. Kárt tett az ellátási láncokban és soha nem látott szintű munkanélküliséget teremtett, amivel együtt a lakossági fogyasztás is visszaesett. Így összességében elmondható hogy a vírus térdre kényszerítette a világgazdaságot. Legalábbis egy kis időre. 

A pandémia első hónapjaiban a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, mivel a járvány egyre gyorsuló terjedése miatt az emberek utazási kedve lecsökkent, ami a szezonálisan kiigazított adatokban is meglátszódott. A határzárások miatt a különböző transzporttevékenységek is háttérbe szorultak, majd a szállítmányozás leállása miatt a koronavírus hatása szép lassan az összes vállalatba és vállalkozásba is begyűrűzött. Ezen negatív hatásokat tovább rontották a lokális korlátozások, így a vásárlók száma is drasztikusan lecsökkent. Ezzel párhuzamosan hatalmas méretű eladási hullám alakult ki a piacokon.

A pénzügyi szektort is elérte a válság

 A koronavírus magas volatilitást és nagyfokú instabilitást hozott a világ pénzügyi piacaira, ilyen nemkonvencionális gazdasági körülmények között pedig a pénzügyi szektor is eladói nyomás alá kerül.

 Nem nehéz belátni hogy ez miért is történt: A bankok egyfajta könyvelői is a reálgazdasági folyamatoknak, mivel hatalmas érdekeltségük van abban, hogy a fogyasztók mennyit költenek, milyen szívesen vesznek fel hitelt, és úgy összességében milyen kilátásaik vannak a jövőre nézve. Ha erről az oldalról közelítjük meg, hogy miért érintette kritikusan a bankok részvényeinek árfolyamát a COVID-19 okozta válság, láthatjuk, hogy tökéletes pillanatnyi képet adott a reálgazdaság helyzetéről, pontosabban a piaci szereplők várakozásainak alakulásáról.

Egy másik oka is van annak, hogy a pénzügyi szektor nehézségekkel küzdött 2020 első felében, ami pedig nem más, mint hogy kénytelenek voltak céltartalékot képezni az előreláthatólag kialakuló hitelveszteségre. Ez azzal magyarázható, hogy az adósok átmenetileg nem fizették a felvett hiteltartozásukat a számos országban bevezetett hitelmoratóriumok, vagy a pénzügyi helyzetük drasztikus romlása miatt.

Amerika legnagyobb bankjainál a veszteségekre elhatárolt összeg olyan nagy volt, hogy meghaladta a bankok eszközállományának értékét. A JP Morgan Chase 8,2 milliárd, a Bank of America 4,7 milliárd, míg a Citigroup 7 milliárd dolláros értékekre becsülte meg a várható hitelveszteségét, ami a Citi esetében háromszor annyi, mint a bank teljes eszközállománya.

Ilyen várakozások mellett indult a gazdaság és a pénzügyi szektor számára a 2020-as év.

Az ingatlanpiaci fellendülés hatása a bankszektorra

Az Amerikában kialakult recessziós körülmények miatt a központi banknak lépnie kellett, ami abban nyilvánult meg, hogy az irányadó kamatot 0 körüli szintre csökkentették, melynek első számú célja a gazdaság élénkítése volt. Ennek következtében a hitelek olcsóbbá váltak a vállalatok és a lakosság számára egyaránt. A 30 éves, fix kamatozású jelzáloghitel történelmi mélypontra zuhant, egészen 2,65%-ra, ami beindított egy lakásvásárlási folyamatot az Egyesült Államokban.

Miért kiemelten fontos a pénzügyi szektor szempontjából, hogy hogy is áll a lakáspiac?

Historikus adatok alapján elmondható, hogy amikor a lakásárak csökkennek, a hitelt felvevők nagyobb valószínűséggel válnak fizetésképtelenné, ami növeli a bankok hitelveszteségét. Ez azzal magyarázható, hogy egy egészségesen működő expanzív gazdaságban a lakásárak és a munkabér nagyjából egyenes arányban növekszik. Azonban amint egy átmeneti vagy tartós sokk éri a gazdaságot a munkanélküliségi ráta emelkedik, a medián bérek átmenetileg csökkennek, így az emberek lakásvásárlási kedve, illetve lehetősége lecsökken, ami a kereslet-kínálati egyensúly miatt lenyomja az árakat. 

Összefoglalva: az ingatlanok értékében bekövetkezett csökkenés recessziós időszakhoz köthető, melynek során az emberek nem képesek fizetni a felvett hiteleiket, így a bankok is megszenvedik ezt az időszakot.

Ezt a folyamatot láthattuk a 80-as, 90-es években, a 2000-es dotkom, valamint a 2008-as pénzügyi válság idején is, illetve a koronavírus első hónapjaiban, a lakásárak csökkenésének kezdetével, ami azonban nem tartott sokáig.

A hitelezési moratórium és a rekord alacsony jelzáloghitelek miatt piacra ömlő kereslet stabilizálta az ingatlanok árait, átmenetileg az egekbe repítve az új építésű családi házak eladási számát, de vajon milyen hatással lehet ez a bankszektorra?

Két fontos faktort kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy megértsük a folyamatot. A bankok szemszögéből nézve ingatlanpiaci fellendüléskor megnő a jelzáloghitelezési kitettségük, ami növeli a mérlegértéküket abban az esetben, amennyiben törlesztik ezeket a felvett kötelezettségeket. Amerikában jelenleg 3,4 millió állampolgár jelzáloghitele kapott fizetési halasztást. Felvetődik a kérdés, hogy ez így miért javítja a bankok helyzetét?

Az ingatlanpiac és a pénzügyi szektor teljesen más viszonyban van azóta, hogy jobban szabályozzák a bankok tevékenységeit, melynek hatására azok hitelelbírálása sokkal szigorúbb. Lakossági oldalról is kedvezőbb a helyzet, mivel az átlagbérek növekedtek a vírus előtti helyzethez képest, amivel a lakásárak nem tartották a lépést, illetve a jelzáloghitelek kamatlábai is tartósan alacsonyan maradtak, nem úgy, mint 2008-ban. Ezek a felvett hitelek tehát nagy valószínűséggel törlesztve lesznek, ami miatt a vártnál kisebb hitelveszteségeik lehetnek a bankoknak.

1.ábra: Felül: Medián kereset és medián lakásárak alakulása azonos bázisról indítva. Alul: Az ár és a kereset változása (QoQ) közötti differencia. Forrás: FRED

A másik fontos faktor a vállalati hitelek iránti kereslet. Amennyiben nőnek az ingatlanárak, gazdasági fellendülésről beszélhetünk. Ilyenkor a cégek részvényeinek és tulajdonukban lévő ingatlanaiknak értéke emelkedik, bevételük stabilizálódik, ami csökkenti a kockázati besorolásukat, így a bankok számára sokkal megbízhatóbbak hitelezés szempontjából. Nem beszélve arról, hogy gazdasági expanzió esetén a cégek beruházásaik számát is növelik, amit tőkeáttétesen, idegen- és saját tőkéből egyaránt finanszíroznak. Ez az utóbbi tényező inkább közvetett hatása az ingatlanpiaci fellendülésnek, azonban semmiképp nem elhanyagolható. 

Ezt a két hatást figyelembe véve elmondható, hogy a 2020-ban kialakult lakáspiaci helyzet pozitív hatással van a bankszektorra.

Két statisztikus, Mark Flannery és Leming Lin, 1996 és 2006 közötti időszakban megvizsgálta, hogy a lakásárak változása hogyan hat a bankok mérlegére. Regressziós módszerük pozitív korrelációt és 0,5 elaszticitást mért. Ez azt jelenti, hogy a lakásárak 1 százalékos növekedése átlagosan 0,5 százalékkal növeli a bankok mérlegét. Ezt a pozitív irányú együtt mozgást nem csak a jelzáloghitelek esetén tapasztalták, hanem a lakossági és vállalati hiteleknél is egyaránt.

Hogyan teljesítettek a részvények?

Február közepén a koronavírus gyorsuló terjedése a tőkepiacokat is elérte, ahol pár hét alatt hatalmas pusztítást végzett. Az S&P 500 index már épp a 3400-as szint közelében volt, amikor egyetlen hónap leforgása alatt 2100 pontra esett vissza. Kivétel nélkül az összes fontosabb szektor negatív tartományban volt az előző évhez képest a pénzügyi szektort is beleértve.

Február végén és március első felében az összes bank árfolyamát a szokásosnál erősebb pozitív korreláció jellemezte, ami a piac egészét érő sokkok egyik statisztikailag is kimutatható jellemzője. Ez azzal magyarázható, hogy a koronavírus a világ összes vállalatára hatással volt közvetlenül vagy közvetve. Az így kialakult eladói nyomás a tőzsdén jegyzett cégek nagy részét érintette, amitől árfolyamuk egy irányba mozgott az adott időintervallumban.

Amerika 3 legnagyobb eszközállománnyal rendelkező bankjának az árfolyamai nagyon hasonlóan alakultak a válság alatt. A kezdeti időszakban, amikor pánikszerűen adták a részvényeket a piacon, az imént említett 3 bank, nevezetesen, a JPM, a Bank of America és a Citigroup átlagosan 45 százalékot veszített az értékéből, pontosan annyit, mint az S&P pénzügyi szektor indexe. Ezt az időszakot egy hosszan elnyúló, laposan emelkedő trend követte, ahol a napi volatilitás még mindig magasabb volt a szektor átlagos ingadozásánál.

Úgy tűnt, hogy a V alakú felpattanás helyett egy hosszabb távú regenerálódási folyamat fog végbe menni a bankszektorban, ami érthető volt, mivel a nyár után a vírus újból elképesztő ütemben kezdett el terjedni, így újból veszélybe sodorta az emberek egészségügyi helyzetét. Ennek okán a pénzügyi szektor - ami a gazdaság „egészségügyi” állapotát tökéletesen tükrözi - képtelen volt olyan hozamokat produkálni, mint a technológiai cégek részvényei.

2.ábra: Azonos bázisról indított részvényárfolyamok; Forrás: Yahoo Finance

November 9-én megjelentek az első hírek a vakcináról, és szó szerint kilőttek a részvények, beleértve a pénzügyi szektor papírjait is. Véget ért a bizonytalanság az oltóanyag fejlesztésének alakulásáról, így a piaci szereplők máshogy árazták be a jövőt, annak ellenére, hogy a gyakorlatban aznap még semmi sem változott. Később, december vége felé újabb jó hírek érkeztek a bankok számára, ugyanis a FED 2021 első negyedévétől újra engedélyt adott a pénzintézetek részvényvisszavásárlási programjára; de tulajdonképpen ez miért jó nekik? Amennyiben egy vállalat saját részvényeket vásárol, azzal csökkenti a forgalomban lévő részvények számát, ami növeli az egy részvényre jutó nyereséget (EPS). Ez közvetett módon hatással van a részvény árára is, mivel a P/E akkor marad változatlan, ha a számláló és nevező értéke azonos arányban növekszik, így mondhatni a cég mesterséges módon hajthatja fel saját árfolyamát.

Túlzott optimizmus, vagy tökéletes racionalitás?

Nagyot mentek a pénzügyi szektor részvényei az elmúlt 2 hónapban. Amerika legnagyobb kereskedelmi, illetve befektetési bankjainak árfolyamai már mind a februári csúcsok közelében, vagy fölötte találhatóak. A nagy kérdés az, hogy igazolják-e a jelentésekben szereplő számok a befektetők várakozásait, vagy korai volt ez a nagy lelkesedés és valóban hosszabb idő kell-e a gazdaságnak a teljes helyreálláshoz?

Amerika legnagyobb befektetési bankja, a JP Morgan, január 15-én elsőként hozta nyilvánosságra a 2020-as negyedik negyedévi jelentését, melyben az erős teljesítményt igazoló adatok mellett számos óvatosságra intő adatot is közölt. A cég árbevétele 30 milliárd dollár fölött volt a negyedik negyedévben, ami 5 százalékkal meghaladta a Refinitiv elemzői várakozásait.

Adózott eredményük 12,1 milliárd dollár lett, ami összehasonlítva a tavalyi eredményükkel 42 százalékos növekedést jelent. Ez a nyereségnövekedés elsősorban annak köszönhető, hogy jóval kevesebb hitelveszteségük keletkezett, mint azt az év elején várták. Ezzel nem kevesebb, mint 2,9 milliárd dollárt tudtak felszabadítani a félretett tartalékból. Az első adatok alapján úgy látszik, hogy a bankok túlbecsülték a fizetésképtelenség arányát, ami most eredménynövelő hatású lehet a számukra.

Mind a hat amerikai óriásbank élni fog a részvényvisszavásárlási jogával, összesen több, mint 10 milliárd dollárt fognak erre a célra elkölteni 2021 első negyedévébenben.

A hat óriásbank részvényvisszavásárlási szándéka, forrás: Financial Times

Figyelmeztető jel lehet azonban, hogy a fogyasztók hitelkártya használata még mindig jóval a 2019-es szintek alatt van. A hitelkártyaadósság törlesztések elmaradása 40 százalékkal csökkent ebben a negyedévben a tavalyi adatokhoz képest, ami elsősorban az alacsonyabb kártyahasználatnak köszönhető. Természetesen a fogyasztók vásárlási hajlandóságát lehet stimulálni, - és a pénzügyi piacok helyreállásával páhuzamosan a fogyasztók bizalma is emelkedik - ami stabilizálhatja a költekezésüket, de Jamie Dimon, a JPM vezérigazgatója a jövő kihívásaként értelmezi a bizalom helyreállítását. Hozzátette, hogy további problémát jelenthet az infláció, amit a központi bankok generáltak azzal, hogy mennyiségi lazítás néven 12.000 milliárd dollárt öntöttek a pénzügyi piacokba. Az infláció növekedése egyúton növelné a kincstárjegyek hozamait, melynek hatása begyűrűzne a részvénypiacra is.

A JPM mellett a Goldman Sachs is a vártnál erősebb negyedévet produkált. Árbevételük 17,94 százalékkal, míg adózott eredményük több, mint 153 százalékkal haladta meg az előző évit. A bankkal szembeni elvárások ugyan magasak voltak, de a Goldmannak sikerült túlteljesíteni ezeket. Az egy részvényre jutó eredményüket a Refinitiv elemzői 7,47 dollárra várták, ezzel szemben 12,08 dollár lett, ami 60 százalékkal haladta meg az elvárt szintet. 

Az eredményük elsősorban a kereskedés és a befektetési banki szolgáltatások miatt ugrott meg ennyire, mivel a részvénykereskedésből származó nyereség 40 százalékkal magasabb volt a vártnál, míg utóbbi 27 százalékkal nőtt, ami elsősorban az utóbbi néhány hétben látott piaci eufóriának köszönhető.

A Goldman kevesebb szerepet vállal a lakossági hitelezésben, mint mondjuk a JP Morgan vagy a Bank of America, így az év elején hitelveszteségre elkülönített összeg is alacsonyabb volt, melynek köszönhetően eredményüket csak 293 millió dollárral növelte ezeknek a tartalékoknak a feloldása. Ez az összeg a JPM felszabadított tartalékainak csupán a tizede.

A szektor jövője a Biden adminisztráció alatt 

Az új adminisztráció eljövetele új, mégis valamennyire ismerős irányt hozhat a pénzügyi szektor regulációját illetően.

Donald Trump irányítása alatt a bankok szabályozottsága enyhült, amikor 2018-ban aláírta a Dodd-Frank törvény enyhítésére szolgáló rendeletet, amely törvény komoly szabályok betartását követeli meg a pénzintézetektől likviditásuk megőrzése érdekében. Biden ezzel szemben támogatja, sőt, különösen fontosnak tartja a bankok regulációját, ami stabilitást ad a pénzügyi rendszernek, azonban nem szűkíti le túlságosan a bankok mozgásterét. 

A januári szenátusi választáson biztossá vált a demokraták többsége, amely egyúton elősegítheti Biden nagyszabású adótervét, ami a pénzügyi szektort is érintené. A Bloomberg számításai szerint a 6 legnagyobb amerikai bank éves adófizetési kötelezettsége 2022-re elérheti a 11 milliárd dollárt, ami komoly terhet rakhat azok eredményére.

3.ábra: A 6 legnagyobb amerikai bank kumulált adómegtakarításai (milliárd dollárban) és a feltételezhető kiadások (2021-től) Biden adótörvénye miatt, forrás: Bloomberg

Láthatjuk tehát, hogy a pénzügyi szektornak a koronavírus utáni időszakban is komoly kihívásokkal kell majd szembenéznie, azonban egy egészségesen működő gazdaságban, ahol a fogyasztók bizalma visszatért a normális szintre, a tőkepiacok emelkednek az ingatlanárakkal együtt és a hitelek iránti kereslet egy expanzív gazdaságot tükröz, ott a pénzügyi szektor is szép kilátások elé nézhet.

2021.02.15. - Molnár Tamás

(Címlapkép: J.P. Morgan Chase, a legnagyobb amerikai bank, forrás: Getty Images)

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!